Horror a magyar üzletekben: így juthatunk hozzá a tejtermékekhez – Agrárszektor A magyar boltokban egyre inkább eluralkodik a káosz, amikor tejtermékek beszerzéséről van szó. A fogyasztók számára egyre nehezebb feladatot jelent a friss tej, joghurt és sa
A tejtermékek ára drámai mértékben emelkedett az utóbbi időszakban, különösen a tej esetében, ahol a változás szembetűnőbb. 2024 őszétől kezdve a tej ára 450 forint fölé ugrott, és azóta sem mutat csökkenő jeleket. 2024 januárjában a literenkénti átlagár 318 forint volt, míg 2025 januárjára 524 forintra emelkedett, ami 206 forintos, azaz 65%-os áremelkedést jelent egy év alatt. A vaj esetében is hasonló trend figyelhető meg, amely 16,4%-kal drágult a KSH adatai szerint. Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője szerint a tejzsír iránti fokozott kereslet és a kínálat csökkenése áll a háttérben. A szakértő hangsúlyozta, hogy a tejzsír számos ételben megtalálható, és a vaj gyakorlatilag a tejzsír finomított formája. Továbbá, a forint gyengülése is hozzájárul a hazai árak emelkedéséhez.
A kiugró árak mellett érdemes észrevenni, hogy sok esetben az importált élelmiszerek, beleértve a tejtermékeket is, olcsóbbak a hazai termékeknél. Jogosan merül fel a kérdés: miért van ez így? Braunmüller Lajos megközelítése szerint a háttérben a termelési körülmények eltérései állnak. Európa legnagyobb tehenészetei a kontinentális tengerparti zónákban helyezkednek el, ahol az éghajlat ideálisabb a szarvasmarha-tenyésztéshez. Ezeken a területeken az időjárás kiegyensúlyozottabb és hűvösebb, ellentétben Magyarország nyári forróságával, ami kedvezőtlenül befolyásolja a termelést.
A takarmányozás terén jelentős eltérések figyelhetők meg, mivel Magyarországon a silókukorica dominál, amely aszályos időszakokban gyakran nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségben. Ezzel szemben a tengermelléki területeken hatalmas legelők állnak rendelkezésre, amelyek lehetővé teszik a költséghatékonyabb takarmányozást. Emellett a külföldi tejüzemek feldolgozási hatékonysága sokszor felülmúlja a hazai üzemek teljesítményét. Az egész termékpálya működése összességében hatékonyabb, alacsonyabb fajlagos költségekkel, ami végső soron az importált termékek árában is megmutatkozik. Így nem meglepő, hogy az élelmiszerárak között jelentős különbségek alakulnak ki.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az élelmiszerek ára átlagosan 6,0%-kal emelkedett. Különösen drámai növekedést mutatott a liszt ára, amely 43,2%-kal drágult, míg a tej 25,0%-os, a tojás 23,8%-os, és az étolaj 21,5%-os áremelkedést könyvelhetett el. A gyümölcs- és zöldséglé 16,0%-kal, a vaj és vajkrém 15,5%-kal, a csokoládé és kakaó pedig 12,9%-kal lett költségesebb. A tejtermékek átlagosan 9,1%-os dráguláson mentek keresztül, míg a kávé ára 8,1%-kal nőtt. Érdekes módon azonban bizonyos termékek ára csökkent: a száraztészta 3,6%-kal, a margarin 2,9%-kal, és a párizsi, valamint kolbász 2,1%-kal olcsóbb lett. Az élelmiszerek átlagos drágulása 1,9%-ra tehető, ahol a tej 5,8%-kal, az étolaj 5,1%-kal, a kávé 4,9%-kal, a csokoládé és kakaó pedig 4,7%-kal emelkedett. Az idényáras élelmiszerek, mint a burgonya, friss zöldségek és gyümölcsök, összesen 4,4%-os dráguláson estek át. A liszt 3,8%-kal, a száraztészta 3,0%-kal, a tejtermékek 2,9%-kal, míg a margarin 2,8%-kal drágult.
Világszerte több mint 6 milliárd ember fogyaszt tejet és tejtermékeket, fejenként átlagosan 87 kg-ot egy év alatt a 2021-es FAO adatok alapján. 60 év alatt mintegy 12 kilogrammal nőtt az egy főre jutó évi tejfogyasztás. Mindeközben világszinten 2021-ben 940 millió tonna tejet termeltek. Magyarországon a világátlagnál jelentősen több tejet és tejterméket fogyasztanak: 2021-ben az egy főre jutó éves tejfogyasztásunk 182 kilogramm volt. Ezért is vethet fel kérdéseket az, hogy a kiugró árakat hogyan és meddig fogják tudni fizetni a magyar fogyasztók. Ugyanis a boltokban döbbenetes összegekkel találhatjuk magunkat szembe:
az egy kilogrammos, félkemény trappista sajt (ugyanaz a márka)
A 330 grammos, 20-%os magyar tejföl
