Figyelembe kell venni, hogy 2026-ban jelentős adóreformokra számíthatunk, és ez csupán a jéghegy csúcsa.

A kormány a 2026-os költségvetés előkészítésével egy időben benyújtotta a parlamenthez a legfrissebb adóváltoztatásokat, melyek jövőre lépnek életbe. Ez a lépés fontos, ám az érintett szektorok számára nem éppen kedvező jel, hiszen az eddig veszélyhelyzeti intézkedések keretében bevezetett extraprofitadók a jövőben törvényes keretek között fognak működni. Továbbá, a kormány megszüntet egy kiskaput a papíron jövedelmező és aktívan dolgozó nyugdíjasok számára. Cikkünkben az RSM szakértőinek támogatásával összegyűjtöttük a leglényegesebb információkat.

Gerlaki Bence, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, aki az adóügyekért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős, nemrégiben egy háttérbeszélgetés keretében ismertette a következő év adóváltozásainak tavaszi tervét (a részletek elérhetők a PDF formátumban, amelyhez itt kattinthatsz). Fontos megjegyezni, hogy ez csupán az első lépés a jövő évi adómódosítások sorában, hiszen az NGM őszre további intézkedéseket is bejelentett.

Az már ismert volt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy hónappal ezelőtti bejelentéséből, hogy még 2026-ban is fennmaradnak jelentős mértékben az extraprofitadók. Lényegében az így beérkező plusz százmilliárdokkal csinált helyet a kormány az új családtámogató lépéseknek. Ezek a kedvezmények ugyanis az alappályán nem fértek volna be a jövő évi 3,7%-os hiánycélba, nagy szükség volt tehát az 530 milliárd forintnyi extraprofitadó-bevételre a fiskális egyensúly és az új adókönnyítések bevezetése miatt.

Az extraprofitadók terén egy jelentős átalakulás figyelhető meg, amelynek következményeként...

Ezek a plusz terhek, amelyek jellemzően 2022 óta kormányrendeletek formájában léteznek, most törvényi szintre emelkednek.

A javaslat általános indoklása szerint "az egyes adókötelezettségekről szóló törvény célja a veszélyhelyzeti jogszabályok integrálása, az adminisztrációs folyamatok egyszerűsítése, az európai uniós jogharmonizáció megvalósítása, valamint a kormány adópolitikai célkitűzéseinek eléréséhez szükséges módosítások törvénybe iktatása." A részletes indoklásban hangsúlyt kap a banki extraprofitadó, a biztosítási pótadó, a Brent-Ural spread típusú különadó, a kiskereskedelmi szektorra nehezedő plusz teher, valamint az energiaellátók jövedelemadója (más néven Robin Hood adó) is. A javaslat kiemeli, hogy az adókötelezettségek törvényi szintre emelését egy megfelelő paragrafus biztosítja.

A közelmúltban két különböző cikkben is részletesen megvizsgáltuk a jövő évi költségvetést.

Kiss Helga, az RSM Adóüzletágának igazgatója a megkeresésünkre válaszolva kiemelte, hogy az átláthatóság növelését szolgálja, hogy az eddig különféle kormányrendeletekben szabályozott extraprofitadókat mostantól az adótörvényekbe integrálják.

Sajnos van egy kis keserűség az öröm mögött, hiszen ez azt is magában hordozza, hogy az eredeti…

Az átmenetileg bevezetett különadók mostantól tartósan velünk maradnak, és hivatalosan is az adórendszerünk állandó részévé válnak.

A szakértő előrejelzése szerint: "Bár kezdetben csupán átmeneti intézkedésnek szánták, a jelenlegi jelek alapján úgy tűnik, hogy a kormány hosszú távon is támaszkodik az extraprofitadókból származó bevételekre."

A bankok és biztosítók extraprofitadóival kapcsolatosan már korábban részletesen foglalkoztunk, és most is érdemes megemlíteni, hogy a kormány a következő évben 180 milliárd forintos bevételt vár a bankoktól, míg a biztosítóknál ez az összeg 60 milliárdra rúg. Ezek az értékek az idei 160, illetve 60 milliárd forinthoz képest emelkednek. A különadók alapelvei 2026-ig megmaradnak, azonban a bankok esetében az adókulcsok emelkednek, míg a biztosítók számára a maximálisan elérhető kedvezmény az állampapír-vásárlás terén nőni fog.

Az RSM Adóüzletágának vezetője rámutatott, hogy a banki különadó mértéke várhatóan emelkedni fog 2026-ban. A tervek szerint 20 milliárd forint adóalapig 8%-ra nő a jelenlegi 7%-os kulcs, míg az e feletti rész esetében 20%-os adóval kell számolni, az eddigi 18% helyett. "Ez az emelkedés azonban nem feltétlenül jelent majd többletterhet a bankok számára. Amennyiben a bankok továbbra is növelik a meglévő állampapír-állományukat, a tervezet szerint további adókedvezményekre számíthatnak. Hasonló kedvezményekre a biztosítók is jogosultak lesznek. Ezzel a lépéssel a kormányzat egyfajta átgondolt megoldást kínál a finanszírozási kihívásokra, lehetőséget adva a bankoknak, hogy válasszanak az adófizetés és az állampapír-vásárlás között" - értékelte a javaslat ezen aspektusát.

Külön kiemeli a tanácsadó, hogy "nem változik az orosz föderációból behozott olajra kivetetett különadó mértéke sem, marad 95%". Azaz hiába szerzi be a kőolajtermelő olcsóbb uráli forrásból a kőolajat, az urali és brent olajár közti különbözet legnagyobb része továbbra is a költségvetésnél köt ki. Azt is hozzáteszi, hogy "eközben csökkenhet viszont az energiaellátók jövedelemadója 2026-tól 41%-ról 31%-ra, már amennyiben nem változnak újra az előírások". Fontos kiegészítés a meglévő szabályokhoz, hogy megszűnik a víziközmű-szolgáltatók adókötelezettsége.

Az nem meglepő, hogy a törvényjavaslat módosítja több ponton is az szja törvényt, ez ugyanis összefügg az anyák életük végéig tartó adómentességének már korábban benyújtott és megszavazott intézkedéseivel. Egyrészt új fogalmakat vezet be a kormány az anyák adómentességével összefüggésben (például a két gyermeket nevelő anyák kedvezménye, mely a 30 év alatti anyák kedvezményével együtt adóalap-csökkentő tényezőként jelenik meg), valamint módosul a kedvezmények érvényesítési sorrendje. Ezekkel összefüggésben a kifizető által levont adóelőlegről szóló igazoláson feltüntetendő kedvezmények köre bővül és az adóelőleg-nyilatkozatban tehető nyilatkozatok köre is változik.

Az adóalap-csökkentő kedvezmények érvényesítésének sorrendje:

Ha a magánszemély jogosulatlanul kér kedvezményt (pl. nem nevel ténylegesen három gyermeket), az adóbevallásban különbözeti bírságot kell fizetnie, aminek a mértéke 12%.

Az adóváltozásokkal kapcsolatos háttérbeszélgetés során Gerlaki Bence részletesen kifejtette a szocho-módosítást, amely kiemelkedő jelentőséggel bír. A legújabb rendelkezések értelmében a szocho kifizetési kötelezettség a kifizetőket terheli, amennyiben a nyugdíjas alkalmazott havi jövedelme meghaladja az átlagbér négyszeresét, ami 2,5 millió forintot jelent (éves szinten 30,5 millió forint bruttó bér esetén). Bence hangsúlyozta, hogy ezzel a lépéssel a minisztérium egy korábbi kiskaput zárt be, amely lehetőséget adott arra, hogy bizonyos nyugdíjasok jelentős összegeket kapjanak a céghez bejelentve, anélkül, hogy TB-járulékot vagy szocho-t kellett volna fizetniük, főként ha négy gyermekük volt, ami szja-mentességet biztosított számukra. A tapasztalatok szerint ez a gyakorlat sok esetben visszaélésekhez vezetett, mivel a vállalat tulajdonosai munkajövedelemen keresztül próbálták meg kivenni az osztalékot a cégből.

A saját jogú nyugdíjas magánszemélyekre vonatkozó szociális hozzájárulási adó alóli mentességet előíró szabályoktól [Szochó tv. 5. § (1) bekezdése] eltérően a gyermekek számától függő személyi jövedelemadó kedvezményt (gyakorlatilag adómentességet) érvényesítő ugyanazon nyugdíjas magánszemélynek jövedelmet juttató kifizetőnek adókötelezettsége keletkezik, ha az adóévben az ugyanazon magánszemélynek juttatott jövedelmek együttes összege meghaladja az éves átlagkereset négyszeresét és a jutatott jövedelem tekintetében a kifizetőnek egyébként adóelőleget kellene levonnia (pl.: bér, megbízási jogviszonyból származó jövedelem). A szabály alkalmazása során az ugyanazon magánszemélynek jövedelmet juttató kapcsolt vállalkozásokat egyazon kifizetőnek kell tekinteni - mondja ki a javaslat indoklása. Szociális hozzájárulási adókötelezettsége keletkezik az anyák kedvezményét érvényesítő, önfoglalkoztató (pl.: egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő) nyugdíjas magánszemélynek is, ha az általa érvényesített anyák kedvezménye (négy vagy többgyermekes, háromgyermekes vagy kétgyermekes anyák kedvezménye) alapját képező tárgyévi jövedelmei együttes összege meghaladja az éves átlagkereset négyszeresét, feltéve, hogy ezen jövedelmei nem kifizetőtől származnak vagy kifizetőtől származnak ugyan, de a jövedelemből a kifizetőnek az Szja tv. 46. § (4) bekezdése alapján nem kell adóelőleget megállapítania.

A mikrovállalkozások számára kedvező módosítás lépett életbe: az adóalap-kedvezmény mértéke 100%-ról 150%-ra emelkedik, emellett a foglalkoztatható munkavállalók maximális létszáma is nőtt 5 főről 10 főre. Ez a változás lehetőséget ad arra, hogy a cégek a létszám bővítésével kedvezőbb adózási feltételek mellett dolgozhassanak. A lényeg, hogy amennyiben új munkavállalókat alkalmaznak, a foglalkoztatottak számának növekedését a minimálbér éves összegével kell megszorozni, és ennek 150%-a levonható az adózás előtti eredményből.

A közszolgáltató szervezet definíciója kibővül az integrált vasútvállalatokkal, ami azt jelenti, hogy amennyiben a Htv. 3. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek, e szervezetek mentesülnek a helyi adók megfizetése alól.