Törökországban egy lenyűgöző, 2800 éves palota romjaira bukkantak, amely a történelem lenyomataival és rejtélyeivel teli. A régészek felfedezése új fényt vet a régió gazdag múltjára, és lehetőséget ad arra, hogy jobban megértsük az akkori civilizáció élet
A Wisconsin-Madison Egyetem professzora, Nicholas Cahill által vezetett régészek közel nyolc méter mélyen a felszín alá ásva jutott el a palotához. A helyszínt az évszázadok alatt a perzsa, hellenisztikus, római és bizánci korszakhoz tartozó rétegek alá temették. A palotán kívül a kutatók luxusházakra, teraszos építményekre, mintegy 30 bronz nyílhegyre, emberi csontváztöredékekre és kilenc ezüstpénzre - a világ legkorábbi ismert ezüstpénzének egyikére - bukkantak.
A történészek hosszú ideig azt feltételezték, hogy a lídiaiak a Kr. e. 7. század táján kezdtek el városi településeket létrehozni, melyek fejlődésére a görög kultúra jelentős hatással volt. Azonban az újonnan felfedezett leletek egészen más képet festenek. Egy impozáns palota, mely több mint hat méter magas és akár két méter vastag kőfalakkal rendelkezik, arra utal, hogy a lídiaiak már jóval korábban, egy komplex és nagyszabású városi központot alakítottak ki, mint ahogyan azt eddig feltételezték.
Egyes építészeti jellegzetességeket a frígiaiak is befolyásolhattak, amely egy másik hatalmas anatóliai kultúra. Ők az i. e. 9-10. században éppen a monumentális kőépítészetükről voltak ismertek. A szardiszi palota azonban egyedülálló lídiai kézművességet és várostervezést tükröz.
Szardeisz, a Lídiai Királyság fényes fővárosa, a gazdagság és hatalom szimbóluma volt, amely az i.e. 7. és 6. században bontogatta szárnyait Nyugat-Anatólia termékeny földjén. A város kiemelkedő stratégiai helyet foglalt el a perzsa királyi út nyugati végén, amely összekötötte az Égei-tenger festői partjait a Perzsa Birodalom központjával. Szardeisz nem csupán kereskedelmi csomópont volt, hanem kulturális és politikai életének köszönhetően is a régió egyik legfontosabb központjává vált.
A település egyik legfigyelemreméltóbb öröksége, hogy a pénzverés bölcsője volt. A lídiaiak voltak az elsők, akik felfedezték az arany és ezüst természetes ötvözetét, az elektrumot, és ebből készítettek érméket. Ezzel forradalmasították a gazdasági rendszert, amely az egész ókori világban elterjedt. A palota környékén fellelt korai ezüstérmék tovább növelik Szardeisz hírnevét, mint az innováció és a gazdagság központja.
