Mennyi ideig érdemes pihenni délután? Túl hosszú alvás esetén akár káros is lehet az egészségre.
Mennyi egyidős társad él az országban? Ezt egy gyors pillantással könnyedén ellenőrizheted!
Míg a gyermekkori, kötelező óvodai alvás sokakban nosztalgikus, de egyben kellemetlen emlékeket idéz fel, felnőttként sokan éppen ellenkezőleg, vágyakoznak a délutáni pihenésre. Ennek hátterében nem csupán a mindennapi fáradtság, a téli hónapok melankolikus hangulata vagy egy kiadós ebéd utáni álmosság áll, hanem a modern élet gyors tempója és a folyamatos stressz is, amely egy kis pihenést és feltöltődést követelne magának.
A délutáni alvás a felnőttek számára sem számít ritkaságnak; nem véletlen, hogy sok országban a szieszta hagyománya még mindig élénken él. A tudományos kutatások sorra bizonyítják, hogy egy rövid pihenő mennyire jótékony hatással van a testre és a lélekre. Érdekes módon, a modern munkahelyek egyre inkább felismerik ennek az értékét, és sok helyen már bevezették a lehetőséget, hogy a dolgozók egy kis időt szenteljenek a feltöltődésre.
A délutáni szundikálásnak mély gyökerei vannak a kultúránkban.
A "szieszta" kifejezés, amely a "sexta hora" latin szóból ered, a nap hatodik óráját jelöli, vagyis a délidőt. Ez a hagyomány a melegebb éghajlatú országokban, mint Olaszország, Spanyolország és Görögország, rendkívül népszerű, és a pihenés, regenerálódás egyik fontos formáját jelenti. De nemcsak Európában, hanem számos ázsiai ország kultúrájában is megtalálható ez a szokás, amely a hőség elviselésére és a munkanap megkönnyítésére szolgál.
Valóban, a kétszakaszos alvási ciklus nem csupán egy érdekes alvási minta, hanem egy olyan hagyomány is, amely a történelem során számos kultúrában megfigyelhető volt. Az iparosodás előtti időszakokban az emberek gyakran éjszaka aludtak, majd nappal egy rövid pihenőt tartottak, ami különösen jellemző volt a mezőgazdasággal foglalkozó közösségekben. Ezt a gyakorlatot a nap folyamán végzett fárasztó munka indokolta, így a napszakok váltakozása szerint alakították alvási szokásaikat.
A hajdani vidéki Magyarországon a munkavégzés ritmusának megvolt a maga sajátos varázsa. A nyári hónapokban, amikor a természet irányította a tevékenységeket, a falusi emberek hajnaltól délig serénykedtek, hogy a kora reggeli órák hűvösében végezzenek el minél több feladatot. A legnagyobb hőségben megpihentek, hogy aztán délután folytassák a munkát. Este gyakran korán nyugovóra tértek, de nem ritka, hogy pár óra múlva újra felkerekedtek, és hajnalig tevékenykedtek, miközben az éjszakai csendben még mindig érezhették a nappali munka fáradalmait. A változás szele azonban elérte ezt a képet is; az iparosodás és a kapitalizmus megérkezésével a munka világa gyökeresen átalakult. A nyolcórás munkarend és a gazdasági verseny új normákat hozott magával, ahol a pihenés már nem volt más, mint egy felesleges luxus. Az egykori vidéki élet egyszerű, de harmonikus ritmusát felváltotta a sietség és a folyamatos teljesítménykényszer, amely sokszor elfeledtette az emberekkel a munka és a pihenés egyensúlyának fontosságát.
Egy kis szundítás csodákra képes!
Az emberi evolúció során az alapvető jellemzők csak lassan változnak, ami magyarázza, miért érzik sokan, hogy szükségük lenne egy kis extra alvásra. És valóban, ez egy ésszerű megérzés! Tudományos kutatások szerint egy rövid, mindössze 10-30 percig tartó szundikálás rendkívül kedvező hatással lehet az egészségünkre. Ez a pihenés nem csupán az éberségünket növeli, hanem a koncentrációnkat is javítja, csökkenti a stressz szintet, fokozza a hatékonyságot, sőt, a kreatív gondolkodásunkat is serkenti. Különösen fontos lehet ez azok számára, akik éjszaka kevesebb időt tudnak alvással tölteni. Emellett a rövid alvás hozzájárulhat a szív- és érrendszeri problémák kockázatának csökkentéséhez, valamint segíthet a túlsúly, a cukorbetegség és a magas vérnyomás megelőzésében is.
A természetes alvás-ébrenlét ciklus figyelembevételével a szervezetünk leginkább a pihenésre vágyik 13 és 15 óra között, így érdemes ezt az időszakot a délutáni szundikálásra szánni. Azonban lényeges, hogy a szunyókálás ne lépje túl a 30 percet, hiszen ez az időkeret elegendő ahhoz, hogy elkerüljük a mélyebb alvási fázisba való belépést, amelyből nehezen ébredünk fel. Amennyiben ez mégis megtörténik, könnyen tapasztalhatjuk a tompaság és a zavartság érzését. Ha a délutáni alvás túlzottan elhúzódik, az éjszakai pihenés minőségére is negatív hatással lehet, különösen azoknál, akik hajlamosak alvászavarokra.
A munkahelyeken egyre inkább elterjed a power nap, mint a hatékonyság növelésének titkos fegyvere.
A power nap, vagyis a frissítő, rövid pihenés fogalma egyre nagyobb népszerűségnek örvend a modern munkahelyeken, ahol a dolgozók közérzetének és a munkateljesítménynek a fontosságát egyre inkább felismerik. Az olyan vállalatok, mint a Google, a Nike és a The Huffington Post, valamint sok innovatív startup, kifejezetten bátorítják munkatársaikat a pihenőhelyiségek igénybevételére. Ez a trend nem csupán a fáradtság csökkentését célozza, hanem hozzájárul a kreativitás és a termelékenység növeléséhez is.
Bizonyos irodákban a pihenőszobák mellett már alvókapszulák és relaxációs székek is várják a fáradt dolgozókat, míg a home office elterjedése egyre több lehetőséget nyújt a délutáni szusszanásra. Bár sokan még mindig inkább viccesnek találják ezt a megoldást, mintsem valóságnak, egyre többen vélik úgy, hogy a power nap a jövő munkahelyi kultúrájának elengedhetetlen részévé válhat.
