Gyurcsány után most a Fidesz tervezi, hogy beépíti a sukorói partvidéket.

15 évvel a sukorói kaszinó elkaszálása után ismét politikai csatatérré változott a sukorói szabadstrand. A különbség csak az, hogy amíg 2010-ben a Fidesz mindent megtett, hogy megakadályozza a beruházást, most kormányon pont ők nyilvánították nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé a Velencei-tó egyik utolsó beépítetlen partszakaszára tervezett építkezést. A helyiek és a Sukorói Összhang nevű civil szervezet tiltakoznak a beruházás ellen, azonban Molnár Krisztián, a Fejér Vármegyei Közgyűlés fideszes elnöke szerint csak uszításról van szó, írja az Index.

Magyar János és Krix Anita (fotók: Tövissi Bence / Index) A Sukoró-per felidézése kapcsán Karácsony Gergely a maxi-Dubaj-szerződés aláíróinak üzenve figyelmeztetett: véleménye szerint a kormány és az Eagle Hills Csoport között megkötött megállapodás párhuzamba állítható a sukorói botránnyal. Ez az ügy 2008-ra nyúlik vissza, amikor a kormány Ronald S. Lauder amerikai-izraeli üzletemberrel kezdett tárgyalásokat egy kaszinóberuházásról. Az elképzelés szerint a projekt 1 milliárd dollárt hozott volna, és 2500 új munkahelyet teremtett volna a térségben. Azonban a terv politikai és jogi viták sorát indította el, végül pedig egy hosszadalmas botrányhoz vezetett. Tizenöt évvel ezelőtt a Fidesz még a terület beépítése ellen kampányolt. 2008. május 21-én a kormány hivatalosan is támogatta a beruházást, Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök a projektet politikai ügyként kezelte, és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t (MNV) bízta meg a telekcsere lebonyolításával. Az állami tulajdonban lévő, a Velencei-tó partján fekvő telkek cseréje Albertirsa és Pilis külterületén található földekre történt volna, amelyek a tervezett M4-es autópálya építéséhez kellettek. A csere feltétele az volt, hogy a területek értékarányosak legyenek, de a különböző értékbecslések jelentős eltéréseket mutattak, így a legrosszabb becslések alapján az állam akár 1,3 milliárd forintos kárt is szenvedhetett volna. A Gyurcsány-kormány 2009 áprilisában még kiemelt beruházássá nyilvánította a projektet, de a politikai támogatás gyorsan elpárolgott. Gyurcsány távozása után Bajnai Gordon miniszterelnök már 2009 júniusában újabb vizsgálatokat rendelt el az MNV-nél, amelynek következtében a pénzügyminiszter, Oszkó Péter menesztette Tátrai Miklóst az MNV éléről. 2010-re a projekt teljesen leállt, és a szerződéseket semmissé tették. Az ügy büntetőeljárásokhoz is vezetett: 2015 szeptemberében a Szolnoki Törvényszék első fokon hűtlen kezelés kísérlete miatt négy év börtönre ítélte Tátrai Miklóst, míg Császy Zsoltot három és fél évre. Később azonban a Szegedi Ítélőtábla felmentette őket, de a Kúria 2017-ben új eljárást rendelt el, és végül jogerősen letöltendő börtönbüntetést szabott ki Tátrait és Császyt. A Fidesz 2008-ban a kaszinóberuházás ellen tiltakozott, környezetvédelmi és társadalmi érdekekre hivatkozva, és 2009-ben vizsgálóbizottságot is kezdeményeztek a kormányzati tevékenységek feltárására. A Sukoró-ügy tehát nemcsak gazdasági visszaélések gyanúját vetette fel, hanem komoly politikai következményekkel is járt. Az eset rávilágított az állami vagyonkezelés gyengeségeire, és arra, hogy a nagy volumenű beruházások mögött gyakran átláthatatlan politikai és gazdasági érdekek rejtőznek. Bár a kaszinóberuházás végül nem valósult meg, az ügy évekig tartó vizsgálatokhoz és politikai vitákhoz vezetett, amelyek hatása a mai napig érzékelhető, amit jól tükröz Karácsony Gergely januári üzenete. Miközben a főpolgármester a Velencei-tó partján fekvő kis községet emlegette, a szabadstrand és a mellette lévő terület ismét a figyelem középpontjába került. A Fidesz, amely korábban ellenzékben kampányolt a tóparti beruházás ellen, most ifjúsági központot és más létesítményeket tervez ugyanazon a területen, annak ellenére, hogy a helyiek többsége nem támogatja a javasolt terveket, éppen a korábban emlegetett környezetvédelmi és társadalmi okokra hivatkozva.

A Fiatalokért Központ és más izgalmas fejlesztések a Velencei-tó partján Már 2021 óta létezik egy kormányhatározat, amely egy innovatív beruházási koncepciót vázol fel Sukorón, a Fiatalokért Központ néven ismert projekt keretében. Ez a központ célja, hogy egyetemi hallgatók számára konferenciák, sportesemények és különféle rendezvények lebonyolítására alkalmas helyszínt biztosítson. A tervek között szerepel egy multifunkcionális központi csarnok felépítése, amely a gólyatáborok, szakmai előadások, kulturális események és sportprogramok rendezésére is kiválóan alkalmas lenne. Ezen kívül 1100 mobil ház is telepítésre kerülne, amelyek a fiatal látogatók szállásaként szolgálnának. A beruházás helyszíne a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia közelében található, amely tavaly ősszel nyitotta meg kapuit. Az ingatlan állami és önkormányzati tulajdonban van, és mezőgazdasági területek veszik körül, míg a másik oldalról a Velencei-tó határolja. Érdekes, hogy ez a terület már 2008-ban is a kaszinóváros álmának helyszíne volt, de a projekt a Gyurcsány-kormány botrányainak következtében leállt. 2020-ban a terület a Tópart Business Kft. tulajdonába került, amelynek öt tulajdonosa van: Madarász László, Dr. Berényi János György, Dr. Székely István József, valamint az APR Holding Kft. és a Librate Novo Kft. Az APR Holding Kft. három cég birtokában van: az A-Home Kft., a Greennovatív Kft. és a Peter's Consulting Kft. Érdekes módon, a Greennovatív Kft. tulajdonosa Ruszlan Rahimkulov orosz oligarcha, Megdet Rahimkulov fia, míg a Peter's Consulting Kft. vezetője Zentai Péter üzletember. Ezek a fejlesztések nemcsak a fiatalok számára nyújtanak lehetőségeket, hanem a helyi közösségek számára is új perspektívákat nyithatnak meg.

Fotó: Kolumbán Kitti / Index A kormányhatározat ellenére a tervezett beruházás megvalósítása késlekedik, de a 2024-es Magyar Közlöny legutóbbi számában megjelent egy rendelet, mely szerint a 019/3. helyrajzi számú, 8,5 hektáros ingatlanon különböző funkciójú építmények – mint például szállodák, apartmanok, kulturális és közösségi szórakoztató létesítmények – helyezhetők el. A beépítési paraméterek szerint akár 13 méter magas épületek is építhetők, míg a terepszint feletti beépítés mértéke 25%, a terepszint alatti beépítés pedig 50% lehet. Sukorón, az Index stábja a helyiek véleményére volt kíváncsi a kormány által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilvánított beruházás kapcsán. Az interjúk során sokan vagy nem is hallottak a tervekről, vagy ha hallottak is, nem foglalkoztak vele. Egy, a kertjében tevékenykedő idős hölgy így fogalmazott: "Felőlem azt építenek, amit akarnak, engem nem érdekel." Egy másik helyi lakos, aki kezdetben tartózkodott a véleményformálástól, végül részletesen kifejtette, hogy szerinte a beruházás ellentétes a környék vonzerejével. "Az emberek azért költöznek ide, hogy csendet és nyugalmat találjanak. Nem akarom egész nyáron át a zsibongást hallani, elég, hogy az EFOTT alatt is zúg az egész falu. Ne építsenek ide nekünk semmit!" – zárta gondolatait. Az Index a polgármesteri hivatalban is érdeklődött Mészárosné Hegyi Gyöngyi véleménye iránt, de sajnos nem tudtak találkozni vele, mivel elfoglalt volt. A hivatal munkatársai azonban jelezték, hogy a kormány döntése miatt az önkormányzatnak nem sok beleszólása van az építkezés ellen, még ha szeretnének is tenni valamit. A partszakaszon tett séta során az Index stábja sok futóval és túrázóval találkozott. A terület jelenleg szinte üres, de nyáron a fiatalok egy hétre ellepik, amikor megrendezik az EFOTT fesztivált. Egy kutyasétáltató helyi lakos, aki nem támogatja a beruházást, de már belenyugodott a helyzetbe, elmondta: "Most próbálom kihasználni, hogy még szabadon sétálhatok itt, amíg lehet. Örüljünk annak, hogy nem akkumulátorgyár lesz itt!" – tette hozzá, és megerősítette, hogy szerinte senki a faluban nem pártolja a kormány terveit.

A Sukorói Összhang civil csoport nem nyugszik, és sorra szervezi a tüntetéseket, miközben a kormány élesb kritikával illeti az akcióikat, mondván, hogy csupán uszítanak. A beruházás ügyét nem mindenki fogadja el olyan higgadtan, mint a kutyáját sétáltató úr. A helyi közösség aktivistái petíciót indítottak, február 17-én Gárdonyban, majd február 21-én Sukorón tartottak egy telt házas lakossági fórumot. Március elsején pedig a Sukorói Zöld Pont Termelői Piacon demonstráltak, ahol körülbelül 200-300 ember gyűlt össze, és a rendezvény végén a partra sétálva elültették a "Reménység fáját". Magyar János, a Sukorói Összhang egyik képviselője, elmondta, hogy a kormányrendelet tervezetének közzététele után értesültek a fejlesztésről, és véleményt is nyújtottak be, még a "bejglisütögetés közepette" is. Sajnos a javaslataikat figyelmen kívül hagyták. - "Nemcsak mi, hanem sokan mások a faluból és különböző civil szervezetek is kifejtették véleményüket a tervekről. Mindössze nyolc nap állt rendelkezésünkre, ami a törvényes minimum, és végül minden változtatás nélkül fogadták el a rendeletet" - fejtette ki Magyar János. A civil csoport legfőbb aggodalma az volt, hogy a rendelet szerint a beruházásnak nincs környezeti hatása, ám véleményük szerint ez távol áll a valóságtól. "A terület három részre osztva teljesen beépülne, anélkül hogy figyelembe vennék a természetvédelmi szempontokat" - tette hozzá Magyar János. Hangsúlyozta, hogy a fejlesztési terület egy része az országos ökológiai hálózat része, amelyet a jelenlegi kormányzat korábban védett. - "2009-ben Budai Gyula nyíltan kijelentette, hogy ez a tópart nem építhető be, mivel természetvédelmi terület. Ez a törvény azóta sem változott" - mondta Magyar János, rávilágítva a helyzet ellentmondásaira.

A civil szervezet akciói nem maradtak válasz nélkül, hiszen Molnár Krisztián, a Fejér Vármegyei Közgyűlés fideszes elnöke több Facebook-bejegyzésben is reagált a Sukorói Összhang kezdeményezéseire. "Sukoró veszélyben van! De nem úgy, ahogyan az álcivil, politikamentes csoportok sugallják, hanem a falu és annak hagyományos, példaértékű közössége" – fogalmazott a politikus egyik videójában. Kiemelte, hogy a mostani szervezkedők már az önkormányzati választások során is próbálták megszerezni a falu irányítását, de a hatalmas kampányköltségek ellenére csúfosan megbuktak, hiszen a sukoróiak nem támogatták őket. Polgármester-jelöltjük és képviselőjelöltjük sem jutott be a testületbe. Most új stratégiákkal próbálkoznak: környezetvédelem, közösségi média, beszélgetések, demonstrációk... "Uszítás, szervezkedés. Szikra Mozgalom együtt a Tisza párttal, bukott MSZP-s kabinetfőnök, LMBTQ aktivista... itt mindenki jelen van" – tette hozzá. A kritikákra Krix Anita, a Sukorói Összhang egyik tagja reagálva elmondta, hogy amikor a reggeli kávéját kortyolgatva találkozott ezzel a bejegyzéssel, a kávéja fele visszacsöppent a bögréjébe a megdöbbenéstől. "A férjem is megkérdezte, hogy miért élünk albérletben, ha minket Soros-pénzből támogatnak az Egyesült Államokból. Teljes képtelenség, mint ahogy minden más. Nem tudnak már más érvet kitalálni, mindenre ezt mondják, és így elintézik, mert ez mindig könnyebb, mint válaszolni a kérdéseinkre vagy magyarázatot adni az ellentmondásokra" – fogalmazott Krix Anita. Hozzátette, hogy a március elsejei tüntetésükhöz készített 500 darab matricájukért mindössze 10 darab csokoládét kértek el, és az elültetett fákért sem kértek pénzt. A két civil elmondta, hogy támogatják a sukorói szabadstrand XXI. századi infrastruktúrával való ellátását, ahogy Molnár Krisztián a videójában is beszél róla, de a kormányrendeletben erről nem esik szó. Az ellenük irányuló támadások azonban nem tántorítják el őket, és folytatni fogják a munkát. "Molnár Krisztián azt nyilatkozta, hogy ha így folytatjuk, veszélybe kerülhet a projekt. Ez is azt mutatja, hogy nem vagyunk esélytelenek" – zárta szavait Krix Anita.

Krix Anita hangsúlyozta, hogy a falu népességének megduplázódása komoly aggodalmakat vet fel. Magyar János, a civil szervezet képviselője, kiemelte, hogy nem csupán a fiataloknak szánt központ felépítése okoz problémát, hanem a mellette zajló építkezések is. Szerinte a helyiek joggal tartanak a megnövekedett lakosságszám miatti infrastruktúra-terheléstől. - Az óvoda, az iskola és az orvosi ellátás egyaránt felkészületlen lenne ekkora növekedésre - tette hozzá. Magyar János részletesen kifejtette, hogy a tervezett 8 hektáros terület körülbelül 80 ezer négyzetméter, amelyből 25%-ot lehet beépíteni. Ez összesen 20 ezer négyzetmétert jelent, ráadásul a beruházó négy emelet magasságig építhet, így akár 80 ezer négyzetméternyi alapterületű épület is létrejöhet. - Jelenleg 633 lakóépület található Sukorón, de ha a beruházó maximálisan kihasználja a jogszabály adta lehetőségeket, akkor a falu lakossága akár duplájára is nőhet - figyelmeztetett Magyar János. Ez különösen aggasztó, mivel a település infrastruktúrája nincs felkészülve egy ekkora mértékű népességnövekedésre. Jelenleg is tapasztalhatóak vízellátási problémák, különösen a magasabb területeken, ahol előfordul, hogy nincs víz vagy alacsony a víznyomás. - A vezetékek kapacitása már most sem elegendő a jelenlegi lakosság számára, és a helyzet további súlyosbodása várható, ha újabb apartmanok és lakóépületek épülnek - emelte ki a Sukorói Összhang tagja. A civilek ezért folytatják munkájukat, hogy megakadályozzák a beruházás megvalósulását a helyiek véleménye nélkül. A következő lépésben újra összeülnek, hogy megvitassák, miként tudják előmozdítani ügyüket, és valódi párbeszédet kezdeményezni a térség jövőjéről. - Szakértőkkel és jogászokkal dolgozunk, és nyilvánosságot követelünk. Célunk, hogy az érintettek, mint Molnár Krisztián és Tessely Zoltán, végre nyíltan válaszoljanak a kérdéseinkre - zárta szavait Krix Anita.