Íme egy egyedi változat: "Az aktív hallgatás képessége radikálisan megváltoztathatja az életed – állítja a pszichológus. Amikor valóban figyelmet szentelsz mások mondanivalójának, nemcsak a kapcsolataid mélyülnek el, hanem a személyes fejlődésed is felgy

Melyik megközelítést részesíted előnyben a munkahelyeden: az aktív hallgatást, vagy inkább a dinamikusabb, interaktív kommunikációt?

Ebben a cikkben túllépünk a tipikus "tartsd a szemkontaktust és bólogass" jellegű tanácsokon, és felfedjük azokat a kutatásokkal alátámasztott stratégiákat, amelyek jelentősen javíthatják az aktív hallgatás képességét.

Az aktív hallgatás nem csupán egy egyszerű társadalmi készség; ez egy összetett kognitív folyamat, amely mélyen gyökerezik az agyunk működésében. Amikor figyelmesen hallgatunk, a prefrontális kéreg, az agyunk azon része, amely a döntéshozatalért és az érzelmi szabályozásért felel, életre kel. A Journal of Neuroscience szakfolyóiratban közzétett kutatások arra mutatnak rá, hogy az aktív hallgatás nemcsak az empátia és a megértés idegi kapcsolatait erősíti, hanem lehetővé teszi számunkra, hogy jobban átlássuk mások érzéseit és gondolatait, ezzel pedig hatékonyabban reagáljunk rájuk. Az aktív hallgatás tehát nemcsak a kommunikációs készségeinket fejleszti, hanem az emberi kapcsolatok mélyebb megértését is elősegíti.

A kutatások rámutattak arra, hogy amikor valaki úgy érzi, valóban figyelnek rá, az agya oxitocint, vagyis a kötődési hormont termel, ami hozzájárul a bizalom és az együttműködés erősödéséhez. De hogyan fejleszthetjük az aktív hallgatás képességét? Az első lépés: egyszerűen figyelj!

Egy meglepő tényező, ami sok ember számára nehézséget okoz az aktív hallgatás során, a kognitív túlterhelésben rejtőzik. A Princeton Egyetem kutatói felfedezték, hogy a mindfulness, vagyis a tudatos jelenlét technikáinak gyakorlása jelentős mértékben hozzájárul a beszélgetések során való koncentrációs képesség javulásához. Az egyik gyors és hatékony módszer a kognitív terhelés csökkentésére, ha mély levegőt veszel, mielőtt reagálnál a másik fél szavára. Ez a technika nemcsak mentálisan felkészít, hanem elkötelez a figyelmes és aktív részvétel mellett, segítve, hogy valóban jelen legyél a beszélgetésben.

Egy különleges, ám kevésbé elterjedt módszer a beszédritmus-szabályozás, amely a pszichoterápiás gyakorlatokból származik. Tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy ha a beszélő ritmusát és hangszínét finoman összehangoljuk a sajátunkkal, az jelentősen fokozhatja a köztetek lévő kapcsolatot, és kifejezheti az egymás iránti valódi figyelmet. Ez a technika nem csupán a kommunikációt javítja, hanem mélyebb empátiát is teremt a beszélgetés során.

A legtöbb ember már azelőtt elkezdi megfogalmazni a válaszát, hogy a beszélő befejezte volna a mondanivalóját. Ahelyett, hogy arra fókuszálsz, mikor oszthatod meg a te részedet, próbáld ki a három másodperces szabályt: miután az illető abbahagyja a beszédet, számolj el háromig, mielőtt válaszolnál. Ez a kis szünet időt ad arra, hogy teljesen feldolgozd a másik szavait és jelzi neki, hogy mélyen átgondoltad, amit mondott. Azokat a vezetőket, akik ezt a szabályt alkalmazzák, megfontoltabbnak és érzelmileg intelligensebbnek tartják.

Ha például az egyik munkatársad azt mondja: "Frusztráltnak érzem magam, hogy az ötleteimet figyelmen kívül hagyják a megbeszéléseken", akkor válaszolhatnád a következőt: "Hallom, hogy frusztrált vagy, amiért nem vesznek figyelembe a megbeszéléseken. Mit gondolsz, mi segítene neked, hogy ez változzon?" Ez a technika, amely a reflektív hallgatásban gyökerezik, anélkül érvényesíti a másik fél tapasztalatait és érzelmeit, hogy az robotikusan hangzana.

A kognitív elfogultságok és torzítások akadályozhatják a hatékony meghallgatást. A megerősítési torzítás, miszerint csak azt halljuk meg, ami egyezik a nézeteinkkel, és a glóriahatás, vagyis amikor egy tulajdonság háttérbe szorít minden mást egy személyről, torzítja az érzékelésünket. Ennek egyik kiküszöbölése a következő lehet: valahányszor úgy érzed, hogy egy feltételezés bekúszik a tudatodba, gondolatban tedd fel magadnak a kérdést: "Mi más lehet még igaz ezen kívül?". Ez a technika arra kényszeríti az agyat, hogy nyitott maradjon az új információkra.

Bár a szemkontaktus és a bólogatás alapvető kommunikációs eszközök, a nem verbális kommunikációval foglalkozó kutatások azt mutatják, hogy a mikro-válaszok – vagyis azok az apró, természetes arckifejezések, amelyek a bennünket foglalkoztató érzelmeket tükrözik – sokkal hatékonyabbak lehetnek.

Az aktív hallgatás gyakran lehetetlenné válik, amikor az érzelmek eluralkodnak rajtunk. John Gottman pszichológus megfogalmazása szerint az érzelmi elárasztás olyan helyzetet teremt, amelyben a testünk az "üss vagy fuss" reakcióra vált, ennek következtében pedig elveszítjük a képességünket arra, hogy hatékonyan dolgozzuk fel az információt.

Ha azt veszed észre, hogy védekezel vagy érzelmileg túlterhelődtél, vegyél néhány mély lélegzetet, koncentrálj a testedre, majd finoman lazítsd el a testedet (különös tekintettel a vállaidra és az állkapcsodra) és gondolatban címkézd fel az érzelmeidet: "Most frusztráltnak érzem magam" vagy "Most nagyon dühös vagyok." . Ez az önismereti gyakorlat segíthet visszaállítani a hallgatásra való képességedet.

Ahhoz, hogy valóban beépíthesd ezeket a technikákat a mindennapokba, próbáld ki a következő egyhetes kihívást: minden egyes beszélgetésnél, amit a nap folyamán folytatsz, gyakorolj naponta egy új aktív hallgatási technikát. Vezess egy kis naplót vagy nyiss egy új lapot a telefonos jegyzetes alkalmazásodban és vezesd naponta, hogyan változott a beszélgetés a szokásos interakciókhoz képest. Íme egy hét leírása:

A hét végére várhatóan felfedezed majd, hogy a kapcsolatok, a kölcsönös megértés és a munkahelyi egyensúly jelentős javuláson mentek keresztül.

Az aktív hallgatás nem csupán egy soft skill. Ez egy tudományosan alátámasztott stratégia, amely átalakíthatja a munkahelyi kapcsolatokat és a karriered előmenetelére is hatással lehet. Ha kipróbálod és gyakorlod a fenti technikákat, akkor igazán kivételes hallgatóvá válhatsz. Ezáltal pedig erősebb kapcsolatokat építhetsz ki, amelyek elősegíthetk az együttműködést.