Az oroszok drámai módon átformálták a globális konfliktusok egyensúlyát.
Az utóbbi három év során Európa, Közép-Ázsia, a Közel-Kelet és Észak-Afrika váltak a megnövekedett globális konfliktusok fő színtereivé, jelentős mértékben hozzájárulva a világ bonyolultabbá váló feszültségeihez.
A konfliktusok számának drámai emelkedése mögött geopolitikai feszültségek húzódnak meg, mint például Oroszország 2022 februárjában történt ukrajnai inváziója, valamint a Hamász 2023 októberében végrehajtott izraeli támadása.
A globális geopolitikai feszültségek és a regionális instabilitás egyre inkább felerősítik a konfliktusok mértékét a világ különböző pontjain, különösen a fejlődő területeken, ahol a helyzet különösen kritikus.
Európában és Közép-Ázsiában drámai mértékben megnőtt a konfliktusesemények száma Oroszország 2022 eleji ukrajnai invázióját követően.
A régióban a konfliktusok száma drámaian megemelkedett: 2018 márciusában egymillió lakosra vetítve csupán 4,6 esetet regisztráltak, míg 2025 májusára ez a szám már 17,5-re ugrott.
Oroszország februári támadása Ukrajnában döntő jelentőségű fordulópontot jelentett, és 2022 közepére a harcok intenzitása ezen a vidéken felülmúlta a legtöbb más térség feszültségeit.
A Közel-Kelet és Észak-Afrika régiója mindig is magas konfliktusszinttel bírt egy főre vetítve, de a 2023. októberi Hamasz Izrael elleni támadása után a feszültség drámai emelkedésen ment keresztül. A helyzet tovább súlyosbodott, és a régió stabilitása újabb kihívásokkal néz szembe.
Ez a terület hagyományosan hajlamos a zűrzavarra, azonban a legutóbbi események arra figyelmeztetnek, hogy a feszültségek meglepően gyorsan átalakulhatnak átfogó erőszakba.
Bár a politikai feszültségek folyamatosan jelen vannak, Kelet-Ázsia, a Csendes-óceán térsége és Dél-Ázsia 2018-tól 2025-ig viszonylag nyugodt állapotot mutatott, alacsony konfliktusszinttel.
