A szakítás utáni időszakban testünk és lelkünk egy különös, átalakuláson megy keresztül. Az érzelmi fájdalom hatására a testünk reagál: sokan fáradtnak, kimerültnek érzik magukat, míg mások étkezési szokásaikban tapasztalnak változást - vagy éppen ellenke
Egy fájdalmas szakítás után is időt kell adni a gyógyulásra
Egy szakítás után gyakran úgy érezzük, hogy a kudarc és a csalódás sötét felhőként terül el felettünk. Különösen mi, nők, hajlamosak vagyunk a belső kritikánkhoz folyamodni, és magunkban keressük a hibát. "Ha jobban odafigyeltem volna, talán még mindig együtt lennénk..." – hasonló gondolatok kavarognak a fejünkben. De vajon tényleg csak rajtunk múlik minden? Nem biztos, hogy a siker vagy a boldogság kulcsa csupán a múltbeli döntéseinkben rejlik. Az is lehet, hogy az, amin ilyenkor átesünk, nemcsak fájdalmas, hanem tanulságos és fejlődést hozó élmény is.
Emily Mashburn, aki a párkapcsolati traumákra specializálódott terapeuta, hangsúlyozza, hogy a szakítás nem csupán érzelmi, hanem pszichológiai és fizikai szempontból is komoly megpróbáltatás. Teljesen normális, ha ilyenkor a bánat és a veszteség érzései elfogják az embert, hiszen ezek az érzelmek a gyász természetes részei.
Dr. Sabrina Romanoff klinikai pszichológus szerint a szakítás gyászfolyamatot indít el bennünk, hasonlóan ahhoz, mintha egy szerettünket veszítenénk el. Evolúciós szempontból az emberek úgy vannak "bekötve", hogy érzelmi kötelékeket alakítsanak ki - a túlélésünk függött attól, hogy tartozzunk valahova, legyen társunk, és biztonságban érezzük magunkat. Amikor egy ilyen mély kötődés megszakad, az idegrendszerünk kibillen az egyensúlyából. Ezt élhetjük meg magányként, elhagyatottságként, sőt - pszichés halálfélelemként.
A szakítás nemcsak a lelkünket viseli meg - a testünk is szenved. Álmatlanság, szorongásos rohamok, gyomorpanaszok, étvágytalanság vagy éppen túlevés. Mashburn szerint mindezek a testi tünetek gyakran kísérik a lelki feldolgozást.
A gyász nem csupán érzelmi állapot, hanem fizikai síkon is megnyilvánulhat: sokan tapasztalhatnak feszültséget, nyugtalanságot, vagy éppen ellenkezőleg, levertséget és kimerültséget. Néhány embernél hajhullás, hormonális ingadozások, sőt, drámai súlyváltozások is előfordulhatnak, amelyek mind a belső feszültség és a veszteség feldolgozásának jelei.
A veszteség nem csupán egy ember hiányát jelenti számunkra. Olyan jövőbeli álmokat, a megszokott rutinokat és önmagunk egy szeletét is el kell gyászolnunk. Egy szakítás gyakran felfedi, hogy mely területeket hagytunk figyelmen kívül az életünkben - legyen szó a barátainkról, a karrierünkről vagy a családi kötelékeinkről.
A gyász folyamata öt különböző szakaszon keresztül vezet minket: először ott van a tagadás, amikor nehezen hisszük el a veszteséget, majd következik a harag, amikor az érzelmeink lángra lobbannak. Ezt követi az alkudozás, amikor próbáljuk megérteni, hogy mit tehettünk volna másképp, majd a depresszió, amelyben az elvesztett személy emléke súlyos terhet ró ránk. Végül, remélhetőleg, elérkezünk az elfogadáshoz. De a gyász nem lineáris: sokszor újra és újra felidézzük a kapcsolatunk szép pillanatait, és ezzel együtt újra átéljük a fájdalmat, mintha az idő nem lenne képes begyógyítani a sebeket.
Ne félj, mert a gyógyulás nem egyetlen ösvényen járható. Mindenki saját, egyedi tapasztalatain keresztül éli meg ezt a folyamatot. Azonban léteznek olyan általános tanácsok, amelyek sokaknak segíthetnek az úton.
Ne sürgesd a gyógyulás folyamatát. Mashburn szerint az idő a legjobb szövetségesed ilyenkor - de csak akkor, ha kedves vagy önmagaddal. "Sokan érezzük a belső nyomást, hogy 'túl kellene már lépnünk rajta', de ez csupán szorongást és szégyent generál" - figyelmeztet. A felejtésnek nincs előre meghatározott határideje.
2. Hozz létre egyedi szokásrendszert!
Formáld át a napjaidat - mostantól nélküle! Ha eddig az ő társaságában élvezted a hétvégéket, itt az idő, hogy te határozd meg, hogyan osztod be az időd és energiád. Keresd meg az új szenvedélyed, fedezz fel egy új hobbit, mozogj, táncolj, vagy sétálj hosszúakat - a testmozgás kiváló módja a hangulatod javításának!
3. Építsd újra a kapcsolataidat másokkal!
Ha te is hajlamos vagy eltűnni egy kapcsolatban, ismerős lehet az érzés: vele voltam mindig, hova menjek most? Nos, ideje újra felvenni a fonalat a barátokkal - vagy újakat keresni. A társas kapcsolatok óriási szerepet játszanak a feldolgozásban.
4. Légy kedves magaddal
A kutatások tanulsága szerint azok, akik képesek együttérzően tekinteni saját magukra, sokkal könnyebben találnak vissza a gyógyulás útjára. Ezzel szemben, akik elutasítják érzéseiket, önmagukat ostorozzák, vagy elmenekülnek a fájdalom elől, gyakran még mélyebbre merülnek a sötétségben. Engedd meg magadnak, hogy kifejezd az érzéseidet: sírj, érezd a dühöt, idézd fel a múltat – de ne felejtsd el kimondani azt is: "Megérdemlem a boldogságot."
Végezetül: ez is elmúlik.
Bármilyen közhelyes is - egyszer csak észreveszed, hogy már nem fáj úgy. Hogy mosolyogsz egy emléken. Hogy újra kíváncsi vagy, mit tartogat az élet. Mert a szíved, bármilyen törékenynek is tűnik most, újra összeáll - talán egy kicsit másképp, de még erősebben.