Kövér László kijelentette, hogy az európai nemzetek létezése szoros kapcsolatban áll az etnikai gyökereikkel. Véleménye szerint az etnikai alapok nélkül nem lehet valódi európai identitásról beszélni. Az EU-elnökség kapcsán hangsúlyozta, hogy az európai n

Etnikai alapok nélkül nincsenek európai nemzetek, európai nemzetek nélkül pedig nincs létjogosultsága az európai nemzeti államoknak sem - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke az EU parlamenti elnökeinek konferenciáján második felszólalásában hétfőn Budapesten.

Kiemelte, hogy Európa kulturális identitása a mai napig két alapvető, elengedhetetlen pillérre támaszkodik, még ha sokszor ellentétes propagandák is próbálják ezt megkérdőjelezni: az egyik a több mint kétezer éves keresztény értékrend, míg a másik az elmúlt háromszáz év alatt formálódott nemzeti érzés.

Az ünnepeink és a mindennapi szokásaink szinte mindegyike a keresztény és nemzeti hagyományaink mélyén gyökerezik. Valójában soha nem létezett önálló európai nemzet, így az európai identitás is hiányzik - fogalmazott.

Olyan, jellemzően Európán kívüli, de európai támogatással is operáló érdekcsoportokról van szó, amelyek célja, hogy e "lélekrablás" után kisajátítsák Európa államainak erőforrásait. Ezek a csoportok a saját hasznuk érdekében kívánják megszerezni a kontinens nemzeteinek pénzügyi, gazdasági, természeti és emberi erőforrásai feletti kontrollt és jogot.

Minden európai országban, kivétel nélkül, tudatos és módszeres szellemi, lelki és politikai támadások zajlanak a hagyományos családok, a keresztény egyházak és a nemzeti identitás ellen. Ez a folyamat fokozatosan kiüresíti az "identitásterrorizmus" fogalmát - hívta fel a figyelmet a szakértő.

Rávilágított arra, hogy akit hatalmi értelemben dominálni kívánnak, annak először a gondolkodását kell befolyásolni, és csak ezt követően lehet fizikailag is ellenőrzés alá vonni a területét. Ez a XXI. századi hibrid háborúk alapelve, amely az európai nemzetek ellen irányul.

Kitért arra, hogy "az Európai Unió legnagyobb lélekszámú tagállamának titkosszolgálata" egy irományában éppen a napokban szögezte le, hogy az etnikai alapú nemzetfogalom nem összeegyeztethető a demokráciával.

A "bökkenő" azonban, hogy etnikai elem nélkül nincs nemzet, hiszen az európai nemzetek mint történeti képződmények nem mások, mint a közös nyelv, a közös történelem és közös kultúra által meghatározott etnikai közösségek fokozatos öntudatosodásának "a termékei" - húzta alá az Országgyűlés elnöke.

A véleményünk az, hogy az európai nemzeti identitásból nem az etnikai összetevőket kell eltávolítani – különösen nem hatalmi vagy jogi intézkedésekkel –, hanem a különböző etnikumok közötti együttélést érintő kérdésekre kell olyan válaszokat találni, amelyek az alkotmányjog, a polgári jog és a nemzetközi jog keretein belül erkölcsileg és politikailag is helytállóak, és minden európai állam és nemzet számára elfogadható megoldásokat kínálnak.

A XXI. században sürgető szükség van egy korszerű jogi és politikai keretrendszer kidolgozására, amely az etnikai alapú európai nemzeti közösségek harmonikus együttélését célozza. Tanulva a XX. századi európai történelemből, elengedhetetlen, hogy elkerüljük a nemzetek és a különböző etnikai csoportok közötti konfliktusokat, és megakadályozzuk, hogy bármiféle birodalmi manipuláció áldozataivá váljanak. A célunk az, hogy minden közösség számára biztosítsuk a békés együttműködés lehetőségét, megőrizve identitásukat és jogait.

A magyar javaslat az, hogy a nemzeti identitáshoz való jogot európai összefogással tegyék az európai és az egyetemes emberi jogok legújabb generációjának a részévé, nemcsak az uniós tagállamok polgárainak mintegy tizedét kitevő őshonos kisebbségi közösségek, hanem a többségben élők javára is.

Mindez nemcsak Európában, hanem világszerte az általános emberi méltóság védelmének egyik hasznos eszköze lehetne, amely mindenhol erősíthetné a békét, biztonságot és stabilitást, és nem utolsó sorban hatékony eszköz lenne az európai kulturális identitás, azaz Európa lelkének védelmére is.