Eldördült a startpisztoly az élelmiszeripari pályázatokért zajló versenyben – Agro Napló.
Hosszú várakozás után néhány hónapja eldördült a startpisztoly az élelmiszeripari pályázatokért folyó versenyben, ahol összesen 200 milliárd forint a tét. Ahogy azt előzetesen is sejteni lehetett, a kisebb cégeknek szánt 50, a nagyobbaknak jutó 150 milliárd forint iránt nagyon komoly érdeklődés mutatkozott a piacon, számos kérdés merült fel azonban arra vonatkozóan is, hogy kik és hogyan tudnak jól élni a lehetőséggel. Erről és a magyar élelmiszeripar versenyképességével kapcsolatos további kérdésekről is szó esett a Portfolio Agrárszektor 2024 konferencián.
Nobilis Márton, az élelmiszergazdaságért és agrárszakképzésért felelős államtitkár, a legutóbbi kerekasztal-beszélgetés során hangsúlyozta, hogy a magyar élelmiszeripari cégek a meghirdetett támogatási keret jelentős többszörösét igényelték fejlesztéseikhez. Ráadásul több vállalat már saját forrásaikból is nekiláttak a kitűzött célok megvalósításának. Amennyiben minden a tervek szerint alakul, 2026-ra több, 5-10 milliárd forintos fejlesztés is megvalósulhat, míg a további projekteket 2027-ben vagy 2028-ban várhatóan átadják. Az államtitkár kiemelte, hogy a pályázatok elbírálásánál kulcsfontosságú tényező, hogy hol állnak rendelkezésre alapanyagok, és elengedhetetlen, hogy olyan élelmiszeripari fejlesztések induljanak, amelyek mögött megfelelő alapanyagforrás és potenciális piac áll.
Nagy Ádám, a Nádudvari Élelmiszer Kft. ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy a hazai élelmiszeripari cégek számára elengedhetetlen a kapacitások jelentős bővítése és a hatékonyság fokozása. Kiemelte, hogy a kereskedelmi láncok részéről folyamatosan növekvő igény tapasztalható a versenyképes magyar termékek iránt, amelyeknek szélesebb választéka lenne kívánatos a boltok polcain. Ezen kívül egyre gyakrabban felmerül az igény, hogy a már itthon sikeres és népszerű termékeket nemcsak belföldön, hanem külföldi piacokon is bemutassák és értékesítsék.
Ruck János, a Gallicoop vezérigazgatója szerint ugyanakkor fontos arról is szót ejteni, hogy a pályázati folyamatok közel sem olyan ütemben zajlanak, ahogyan azt a vállalatok várták volna, így van egy kis helybenjárás a rendszerben. Az is fontos azonban, hogy a rendelkezésre álló támogatásokat a lehető leghatékonyabb módon kell felhasználni, hogy a külföldi konkurensekkel fel tudjuk venni a versenyt. Ám ha most nem tudnak a vállalatok időben megindulni, akkor ez a folyamat túlontúl is lelassulhat.
Szabó Ákos, a Tranzit Csoport vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a beruházások terén való megállás végzetes hátrányt jelenthet a versenytársakkal szemben. Ugyanakkor kiemelte, hogy a támogatások odaítélésekor elengedhetetlen, hogy a vállalatok kétséget kizáróan bizonyítsák önerőjük meglétét, és a tervezett fejlesztések valóban életképesek legyenek. A leglényegesebb tényező, hogy a termék, amelyet előállítanak, rendelkezzen egyértelmű piaccal.
Sztankó Attila, a Kométa 99 Zrt. gazdasági igazgatója a kerekasztal-beszélgetés során arra is kitért, hogy amit egy vállalat nem tud pontosan mérni, azon javítani sem tud. Minden paramétert tekintve tudni kell a bemenetet és a kimenetet, hiszen enélkül nem lehet elérni olyan megtakarításokat és hatékonysági ugrásokat, melyek révén növelhető lenne egy vállalat versenyképessége.
Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke hangsúlyozta, hogy a rendelkezésre álló támogatási keret páratlan lehetőséget teremt a közepes és nagy vállalatok számára, hogy megvalósítsák tervezett fejlesztéseiket. Azonban a konkrét eredmények, amelyek ebből fakadnak, még váratnak magukra. Elmondása szerint mostanra elértük azt a fontos mérföldkövet, hogy a jövőbeli fejlesztések túlnyomó többsége a digitalizáció és automatizáció felé irányul. Ennek nem csupán az az indoka, hogy ez a technológia fejlődésének természetes iránya, hanem az is, hogy a megfelelően képzett munkaerőből is hiány van.
Szűcs Donát, az AB Consulting Group Zrt. szaktanácsadója egy izgalmas előadás keretében világította meg, hogy az SAP vállalatirányítási rendszer hogyan járulhat hozzá az élelmiszeripari cégek értékteremtéséhez. Kiemelte, hogy a piaci környezet folyamatosan változik: a költségek emelkedése, a fenntarthatóság fontosságának növekedése és a szigorodó szabályozások mind komoly kihívások elé állítják a vállalatokat. Ezen kívül a verseny egyre élesebb, ami fokozza a hatékonyságnövelés iránti igényt. Donát hangsúlyozta, hogy az SAP rendszerek megfelelő alkalmazása segíthet a vállalatoknak a versenyképesség megőrzésében és a fenntartható működés biztosításában.
Egy hatékony vállalatirányítási rendszer olyan eszközöket kínál a cégek számára, amelyek révén gyorsabban hozhatók meg a döntések, és lehetőség nyílik a költségek optimalizálására is.
Ahogy említette, egy állattenyésztéssel foglalkozó cég esetében a rendszer implementálása előtt három-négy különböző platformon tárolták a riportokat, ami miatt a munkafolyamatok nemcsak lassúak, hanem átláthatatlanok is voltak. Az integráció után viszont a vállalat működése drámaian felgyorsult és hatékonyabbá vált. Ezért, ha új fejlesztésekbe kezdenek, érdemes figyelembe venni ezt a területet, és erőforrásokat szánni a további optimalizálásra.
Petri Bernadett, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda ügyvezető igazgatója, aki egyben a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium közvetlen uniós források felhasználásáért felelős miniszteri biztosa is, előadásában hangsúlyozta, hogy Magyarország az elmúlt hétéves költségvetési ciklus első három évében jelentős mértékben megnövelte a közvetlen uniós forrásokból való részesedését, mind abszolút értékben, mind pedig az EU egészéhez viszonyítva. Kiemelte, hogy bár a fejlődés figyelemre méltó, a rendelkezésre álló összeg még mindig nem elegendő. Ennek kapcsán arra bátorította a Portfolio Agrárszektor 2024 konferencia résztvevőit, hogy a jövőben fokozottabban törekedjenek az élelmiszeripari innovációkhoz szükséges források lehívására.
