Putyin közeli munkatársa felfedte, hogy milyen célok vezérlik az újrainduló ukrajnai tűzszüneti tárgyalásokat.
A vasárnap reggeli órákban Vlagyimir Putyin orosz elnök által felvetett orosz-ukrán tűzszüneti és béketárgyalások kapcsán Jurij Usakov, a Kreml külpolitikai tanácsadója jelezte, hogy az orosz fél a 2022-ben felfüggesztett isztambuli közlemény tartalmára és a harctéren azóta bekövetkezett eseményekre épít. Ez a megközelítés arra enged következtetni, hogy a Kreml továbbra is egy maximalista stratégiával készül a várhatóan Isztambulban folytatott egyeztetésekre, amely során a célja a lehető legtöbb engedmény kicsikarása az ukrán fél részéről.
Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke, vasárnap bejelentette, hogy javaslatot tesz békemegbeszélésekre Ukrajnával, amelyek célja a konfliktus rendezése és a két ország közötti feszültségek enyhítése.
figyelembe vennék a 2022-ben félbehagyott megállapodástervezetet és azt a tényt, hogy Oroszország jelenleg Ukrajna területének közel egyötödét ellenőrzi
- jelentette ki a Kreml külpolitikai tanácsadója.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök üdvözölte a kezdeményezést, és jelezte, hogy Kijev kész tárgyalni, de Moszkvának először azonnali tűzszünetet kell hirdetnie. Azóta Emmanuel Macron francia elnök és Recep Tayip Erdogan török elnök is egyeztetett telefonon a helyzetről és utóbbi megerősítette, hogy készek mindent megtenni az Isztambulba tervezett újabb tárgyalások sikeréért:
Jurij Usakov, a Kreml külpolitikai tanácsadója a sajtónak nyilatkozva kiemelte, hogy a tervezett tárgyalások során figyelembe veszik a 2022-ben félbeszakadt javaslatot, valamint a jelenlegi harci helyzetet is.
A 2022 februári, Oroszország által végrehajtott átfogó inváziót követően Oroszország és Ukrajna tárgyalásokat indított Belarusz területén. Ezek a megbeszélések később Isztambulba költöztek, ahol egy keretmegállapodás-tervezetet fogadtak el, amely az "Isztambuli Közlemény" néven vált híressé.
A tárgyalások 2022 májusában megszakadtak, azonban az orosz tisztviselők már régóta hangoztatják, hogy az Isztambuli Közlemény alapján egy új megállapodás létrehozása lehetséges. Steve Witkoff, Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja is utalást tett a 2022-es tervezetre, mint egy potenciális irányvonalra a jövőbeli béke eléréséhez.
A Reuters által abban az időszakban megvizsgált javaslat alapján
Ukrajna állandó semlegességet vállalna nemzetközi biztonsági garanciákért cserébe,
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja – Nagy-Britannia, Kína, Franciaország, Oroszország és az Egyesült Államok – mellett számos más ország, például Belarusz, Kanada, Németország, Izrael, Lengyelország és Törökország is aktívan részt venne a nemzetközi diskurzusban, hozzájárulva ezzel a globális biztonság és stabilitás megteremtéséhez.
Ukrajna lényegében ideiglenesen beleegyezett a nem nukleáris semlegességbe és a NATO-tagság elutasításába olyan biztonsági garanciáért cserébe, amely orosz invázió esetén kötelezné az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy közvetlenül harcoljanak Oroszország ellen.
A 2022-es tervezetben a területi kérdés másodlagos volt a biztonsági garanciához képest, amelyet mindkét oldal diplomatái a béke legnagyobb akadályának tekintettek.
Az invázió után Ukrajna biztonsági garanciákat akart, de az Egyesült Államok és szövetségesei óvatosak voltak azzal kapcsolatban, hogy elköteleződjenek egy jövőbeli Oroszország elleni háború mellett.
A 2022-es tervezet szerint Ukrajna lehetséges európai uniós tagságának útját megkönnyítenék, Oroszország pedig korlátozásokat akart Ukrajna fegyveres erőire vonatkozóan, valamint az orosz ajkúakkal szemben diszkriminatívnak tartott törvények hatályon kívül helyezését - a Reuters jelentése szerint.
Forrás: Reuters hírszolgáltatás.
