Déri János lánya egy váratlan pillanatban értesült apja betegségéről.

Merész módon állt bosszút a taxisgyilkoson egy másik taxis Dunaharasztinál.

Bea elmesélte, hogy amikor megosztotta édesapja betegségével kapcsolatos aggodalmait, a válasz csupán annyi volt: „jól van, nyuszika”. Ezzel a reakcióval úgy érezte, hogy nem vették komolyan a problémáját. Különösen bántotta, hogy édesapja súlyos állapota ekkora nyilvánosságot kapott, ami szerinte nem volt helyénvaló.

Különösen szívfacsaró élmény volt számára az az esemény, amelyet édesapja tiszteletére rendeztek. Az este végén a telefonhívás során bekapcsolták az akkor már haldokló tévést, aki néhány szavas búcsúval köszönt el szeretett kollégáitól.

Déri Bea szomorúan mesélte: "Miután tőlem elköszönt, elhatároztam, hogy elkerülöm azokat az eseményeket, ahol ő a kollégáival beszél, de a gyerekeivel már nem. Sajnos azonban nem tudtam elkerülni egy különösen nehéz estét az Erkel Színházban, ahol minden a papáról szólt, és mi az első sorban ültünk. Most, így utólag visszagondolva, soha nem mennék el többé egy ilyen helyre, vagy ha mégis, biztosan felmennék a színpadra, és átvenném a mikrofont, hogy én beszélhessek az apámmal. Mert az lett volna az utolsó esélyünk."