Daniel David, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem rektora, egy potenciális közös elnökjelöltként merülhet fel.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor a Kossuth rádiónak nyilatkozva azt emelte ki, hogy nagy parlamenti többséggel rendelkező koalíció kezdi meg a kormányprogram kialakítását, de kihívás lesz a különböző elképzelések összefésülése. Kelemen Hunor kifejtette, a PSD-PNL-USR-RMDSZ nagykoalíció, 63-64 százalékos parlamenti többséggel rendelkezik.
A javasolt megoldás szerint márciusra ismételten meg kellene tartani azt az elnökválasztást, amelyet az alkotmánybíróság érvénytelenített. Az újonnan alakult kormány feladata lenne, hogy először az elnökválasztásra egy átfogó programot dolgozzon ki, majd ezt követően a négyéves ciklus végéig folytassa a tervezést. Az RMDSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a közös kormányprogramnak elsősorban olyan kulcsfontosságú területekre kellene összpontosítania, mint a gazdaság, a biztonság, az oktatás és a családpolitika. Kiemelte, hogy a társadalomban tapasztalható elvándorlás és a családok szétszakadása, valamint a társadalom elöregedése komoly kihívások elé állít minket.
Kelemen Hunor hangsúlyozta, hogy nem lesznek egyszerűek az egyeztetések, és minden résztvevőtől kompromisszumokra lesz szükség. Rámutatott, hogy az RMDSZ az egységes adókulcsok mellett áll, míg a szociáldemokraták a progresszív adózásra törekednek. Az RMDSZ számára kiemelt fontosságú a mezőgazdaság, a feldolgozóipar és a kis- és középvállalkozások megerősítése, míg más politikai csoportok a "nagyipar" fejlesztésére összpontosítanak. A közigazgatási reform kérdésében pedig négy különböző elképzelés létezik, amelyeket különböző politikai alakulatok képviselnek.
Kelemen Hunor kiemelte, hogy a parlamentbe bejutott 34%-nyi szélsőséges, magyarellenes erő három frakcióval jelentős kihívás elé állítja a közösséget. Számára elsődleges feladat a magyarság védelme és "a szülőföldön való boldogulás elősegítése", ezt követően foglalkozik a munkahelyek megőrzésével és a családpolitikával.
Az RMDSZ elnöke arról is beszélt, hogy véleménye szerint a nagykoalíciónak egy közös jelöltet kell indítania az elnökválasztáson, aki szélesebb rétegeket képes megszólítani a pártjelölteknél. Véleménye szerint rossz út volt az, hogy a jelenlegi kormánykoalíció két jelöltet indított, mert egyik sem jutott be a második fordulóba. Elismerte, hogy nem lesz könnyű a közös jelölt megtalálása. Hozzátette, összesen négyen-öten indulnak majd az elnökválasztáson, mert lesznek függetlenek is.
Kelemen Hunor a pártok kedd esti megbeszélése előtt a Digi24 hírtelevízióban kifejtette, hogy szerinte a kormányt alkotó koalíciónak az államfőválasztásra egy olyan közös jelöltet kellene indítania, aki nem feltétlenül a politika csúcsán helyezkedik el, ugyanakkor tapasztalt a politikai színtéren.
A politikai tájékozódás során fontos, hogy az államfőjelölt ne kötődjön sem a PSD-hez, sem a PNL-hez, sem az RMDSZ-hez, és sem az USR-hez - hangsúlyozta a képviselő. Hozzátette: olyan vezetőre van szükség, aki képes érzelmeket kiváltani, és képes szavazatokat vonzani a PSD, PNL és RMDSZ támogatóitól is. Kelemen Hunor, a Digi24-nek adott interjújában több potenciális államfőjelölt nevét is megemlítette.
Kelemen Hunor rámutatott, hogy több olyan személy is létezik, aki alkalmas lehet az elnökjelöltségre. Az akadémiai szférában kiemelte Daniel David, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem rektorának nevét, aki egyetemi tanárként jelentős elismerést vívott ki. Kiemelte, hogy erről az egyetem vezetőjével nem konzultált, így ez csupán a saját véleménye. Ezenkívül a politikai területen is akadnak potenciális jelöltek, mint például Daniel Funeriu, aki a második Boc-kormány idején a tanügyminiszteri posztot töltötte be, Theodor Paleologu, aki nemcsak egyetemi tanár, hanem volt diplomata is, és az első Boc-kormány kulturális miniszteri tisztségét is betöltötte, valamint Crin Antonescu, a PNL és a szenátus korábbi elnöke.
Az RMDSZ elnökének megállapítása szerint az említettek olyan személyiségek, akik rendelkeznek a tisztség betöltéséhez szükséges "intellektuális kapacitással és minőséggel, valamint a megfelelő emberi és politikai kvalitásokkal." Hozzátette: Nicuşor Dan (Bukarest főpolgármestere) is lehetne közös jelölt, de nyilván a jelöltségével mindegyik pártnak egyet kell értenie. Újfent kiemelte: egyik személyiséggel sem tárgyalt a kérdésről.
Klaus Iohannis államfő szerdán hivatalosan is jóváhagyta azt az elnöki rendeletet, amelyben kitűzte a december elsején zajló parlamenti választások eredményeként megalakuló új törvényhozás alakuló ülésének időpontját. Az eseményre december 20-án, délután két órakor kerül sor.
