Az Unió a 18. szankciós csomagját igazi csodafegyverként szeretné bevezetni.
Szlovákia, valamint a korábbi Magyarország döntésének visszavonásával végre eltűntek az akadályok az Európai Unió 18. szankciós csomagjának elfogadása elől. Az új intézkedéscsomag, amelyet az Európai Bizottság fogalmazott meg, abban reménykedik, hogy sokkal eredményesebben gátolja meg az orosz háborús tevékenységeket, mint az eddig bevezetett lépések.
Az Európai Bizottság hivatalos sajtóközleménye alapján a legújabb, 18. szankciós csomag "az egyik legszigorúbb" intézkedésgyűjtemény, amelynek célja Oroszország gyengítése. "Egyértelmű üzenetet küldünk: Európa nem hátrál meg Ukrajna melletti támogatásában, és tovább növeli a nyomást, amíg Oroszország le nem állítja a háborút" - olvasható a kapcsolódó nyilatkozatban.
Az intézkedések várhatóan jelentős hatással lesznek Oroszország energetikai helyzetére, a bankszektorra és a hadiiparra is. A konkrét lépések mellett a szankciós listán szereplő vállalatok és egyének köre is bővül: 14 új magánszemély és 41 jogi entitás került a jegyzékbe, így a szankcionáltak listája már meghaladja a 2500 nevet.
Az energiaipar területén a legnagyobb hatása az orosz nyersolaj árplafonjára vonatkozó csökkentésnek lehet: míg korábban maximum 60 dollárban határozták meg a legalacsonyabb engedélyezett árszintet, ez 47,6 dollárra csökkent. A gyakorlatban tehát Moszkva sokkal kisebb haszonnal értékesítheti a nyersolajat az uniós piacokon, miközben az orosz árbevételek harmada az olajexportból származik.
Az Európai Unió célja, hogy csökkentse az orosz teherszállító hajók árnyékflottájának működési lehetőségeit. A névleg harmadik országok zászlaja alatt közlekedő, de valójában orosz olajat szállító hajók közül 105-öt jegyeztek fel az uniós szankciós listára, így összesen 444 tanker került a tiltólistára. Az EU reményei szerint ez a lépés akadályozza Oroszországot abban, hogy kijátssza a szankciókat, és lehetősége legyen a minimálisnál magasabb áron értékesíteni nyersanyagait a tagállamok kikötőiben. További nehézségeket okozhat, hogy egy indiai orosz fedővállalat, valamint egy LNG-szállítással foglalkozó cég is felkerült a szankciós jegyzékre.
Az Unió megpróbált bezárni egy másik energetikai kiskaput is: Kanada, Norvégia, Svájc, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok kivételével már nem lehet harmadik országokból olyan olajipari termékekhez jutni, amelyek valójában orosz eredetűek. Az északi áramlat, a Nord Stream két vezetékével kapcsolatos intézkedéseket szintén szankcionálnák, Prága aktív közreműködésével megszűnt az orosz olajra vonatkozó cseh kivétel.
A korábbi huszonhárom intézmény mellett újabb 22 orosz bank került fel a kiterjesztett szankciós listára, ami azt jelenti, hogy már kisebb tranzakciók esetén is büntetésre számíthatnak azok a pénzintézetek, amelyek unión kívüli orosz szervezetekkel folytatnak üzletet. Emellett feketelistára kerültek azok a vállalatok is, amelyek az RDIF orosz állami befektetési alap partnerei, valamint az orosz tulajdonú pénzügyi szolgáltatók is.
Az orosz hadiipar is súlyos következményekkel néz szembe a legújabb szankciócsomag révén. A listára került három kínai vállalat, amelyek termékeit az orosz hadsereg felhasználja, valamint nyolc fehérorosz cég is, amelyek szintén fontos beszállítók az orosz fegyverkezés számára. Ezen intézkedések nyomán jelentősen bonyolultabbá válik az uniós forrásokhoz való hozzáférés a hong kongi és török cégek számára, amelyek drónokhoz és egyéb katonai eszközökhöz szükséges alkatrészeket szállíthattak Moszkvának.
A kiterjesztett szankciós listára felkerült számos olyan egyén, akik részt vehettek az Oroszországba deportált ukrajnai gyermekek átnevelésében.
