Clint Eastwood 1951-ben egy repülőgép-baleset közelébe került, ami majdnem tragédiához vezetett. Az esemény sorsfordító pillanat volt a fiatal színész életében, aki ekkor még csak az álmaiért küzdött.

Clint Eastwood 1956-ban - Fotó: Michael Ochs Archives / Getty Images
Clint Eastwood a gimnázium befejezése után, 1950-ben a Seattle-i Egyetem zeneszakára készült felvételizni, de sikeres felvételi eredmény helyett behívólevelet kapott a hadseregbe a koreai háború kitörését követően. Ez teljesen átírta a fiatal Eastwood terveit, akit a Fort Ord őrhelyre helyeztek ki a Csendes-óceán partján fekvő Monterey-öbölben, ahol egyebek mellett úszómesterként is dolgozott. Bár Eastwood megúszta a frontot, az élete így is komoly veszélybe került távol a koreai csatamezőktől: 1951 őszén, mindössze 21 éves korában majdnem életét vesztette egy repülőbalesetben, még azelőtt, hogy színészként debütált volna.
Szeptember 30-án Eastwood épp egy randiról jött egy akkori barátnőjével (sok volt neki élete során), akit Seattle-ben látogatott meg, és ha már ott járt, a saját szüleihez is beugrott, ők akkoriban költöztek a városba Kaliforniából. Eastwood a seattle-i Sand Point haditengerészeti légibázisról indult vissza a kaliforniai őrhelyére egy Douglas AD-1Q típusú zuhanóbombázóval, amiben rendes ülések sem voltak, ezért a radarkezelő fülkéjébe préselte be magát.
"Akkoriban a hadsereg katonájaként, ahol én is szolgáltam, egyenruhát viselve ingyen repülhettél bármelyik másik haderőnemmel. Tehát ha kimentem a montereyi haditengerészeti bázisra, amit akkoriban meg is tettem, és Seattle-be repültem, ingyen mehettem" - nyilatkozta hat évtizeddel később a színész, aki azt mondta, hogy Seattle-be még egy utasok szállítására alkalmas repülővel jutott el a hadsereg ingyen utazási lehetőségeivel élve. Visszafelé viszont nem volt erre alkalmas szabad repülő, ezért némileg felelőtlenül beült egy olyan zuhanóbombázóba, amit nem társas repkedésre fejlesztettek ki.
Bár az utazás kezdetben zökkenőmentesnek tűnt, hamarosan váratlan fordulatok sorozata vette kezdetét. A gép meghibásodása után, ahogy a köd egyre sűrűbbé vált, a helyzet drámai eseménysorozattá vált, mintha egy akciófilm forgatókönyvéből lépett volna elő. Amikor a repülő már a felhők fölött szelte az eget, a hátsó ajtó hirtelen kinyílt – a beszámolók szerint Eastwood megpróbálta drótokkal visszarögzíteni, de hiába. Ezt követően az oxigénrendszer is felmondta a szolgálatot, a rádió pedig szintén tönkrement, és a navigációs rendszerek is végleg cserbenhagyták a legénységet. Este fél hétre, amikor már az üzemanyag is kimerült, Francis Coleman Anderson hadnagy kénytelen volt a Csendes-óceán felé terelni a repülőt, Point Reyesnél, San Francisco közelében. Eastwood becslése szerint több mérföldet úszott a jeges vízben, harcolva az életéért, mire végre elérte a szárazföldet.
azt ekkor nem is sejtve, hogy a vízben hemzsegtek a cápák, amik nagy számban élnek ezen a partszakaszon.
Eastwood és a pilóta fel tudtak fújni két mentőtutajt, és eleinte együtt indultak el a part felé a cipőjükkel evezve, de a hullámok elválasztották őket, az áramlatok pedig ledöntötték őt a tutajról. Emiatt mentőfelszerelés nélkül folytatta a hadakozást a hullámokkal, nagy szerencse, hogy volt úszómesteri tapasztalata, több beszámoló szerint emiatt élhette túl a tragikus kalandot.
Eastwood (akinek ekkor még nem ismerte nevét a világ) a tragédia után egy nappal interjút adott a Daily Independent Journal nevű lapnak, majd másnap a Sacramento Unionnak is, ezekben beszámolt a baleset részleteiről, és balszerencsés repülésnek nevezte az utat, amit aztán a 2014-es The Cinema of Clint Eastwood: Chronicles of America című életrajzi kötetben is felemlegettek.
Eastwood, akit a beszámolók szerint majdnem elsodortak a hullámok, végül partot ért, és utolsó erejével elkúszott egy rádióállomásig. "A fiú kábult, sokkos állapotban volt. Alig tudott beszélni" - mondta akkoriban Eastwoodról az állomáson dolgozó egyik munkatárs a Daily Independent Journal újságírójának. Az itt dolgozók elszállították a 21 éves férfit a parti őrség egyik állomására, itt találkoztak újra a pilótával, aki szintén túlélte az óceánt.
Eastwood ezután sokáig nem beszélt a nyilvánosság előtt az esetről, először a Telegraphnak adott interjújában került szóba az incidens 2010-ben, ekkor a színész konkrét részleteket is megosztott arról, hogy mit érzett 1951-ben. "Nem emlékszem, mennyi időbe telt, amíg eljutottam a partig, de ez egy olyan megpróbáltatás volt, amit soha nem szeretnék megismételni. A parton összeestem" - idézte fel a brit lapnak, és azt is elárulta, hogy majdnem kizuhant a repülő hátsó ajtaján, amikor az hirtelen kinyílt.
2015 márciusában Clint Eastwood, a neves színész, a Los Angeles-i Loyola Marymount Egyetem tévé- és filmszakos diákjai számára tartott előadást, mint a Hollywood Masters interjúsorozat díszvendége. Az esemény során a hallgatók a katonaéveiről érdeklődtek, és a beszélgetés során a repülőbalesete is szóba került. Eastwood így emlékezett vissza: "Félelem és erős rettegés lett úrrá rajtam, semmit sem tudtam a repülésről abban az időben, csak felugrottam egy fuvarra." Ezzel a megjegyzésével arra utalt, hogy meggondolatlanul kérte el magát egy zuhanóbombázóra, ami komoly bátorságra vallott, de egyben figyelmetlen döntés is volt.
"Minden a legrosszabbul alakult. A rádiók megadták magukat, és hirtelen oxigén nélkül maradtunk. Végül, a kaliforniai Point Reyes közelében, az üzemanyag is kimerült, így az óceán mélyébe taszított minket a sors. Hát, úszni kezdtünk" - idézte fel az emlékeket. Csak évekkel később realizálta, hogy valójában mennyire életveszélyes helyzetbe került: "Később tudtam meg, hogy ez a terület a fehér cápák szaporodóhelye volt. Boldog vagyok, hogy akkoriban nem volt tudomásom erről, mert ha tudtam volna, valószínűleg pánikba estem volna és akkor vége lett volna."
Ahogy az ilyen történeteknél lenni szokott, 1951 óta ennek a sztorinak is számos alternatív verziója látott napvilágot, és cikkről cikkre eltérő információkkal találkozhatunk az esettel kapcsolatban. Az egyik legnagyobb rejtély a kérdés: vajon hány kilométert kellett Eastwoodnak úsznia, és volt-e egyáltalán bármiféle felszerelése a vállalkozáshoz? A korai beszámolókban még egy-két mérföldről esett szó, míg később már úgy tűnt, hogy a színész három-négy mérföldet tett meg, mindezt pedig tutaj nélkül. Érdekes módon a korabeli újságok is megerősítették, hogy a két utas egy tutajjal indult el a kényszerleszállást követően. Eastwood maga is tévesen idézte fel a baleset időpontját egy 2015-ös egyetemi előadáson, amikor azt mondta, hogy "késő október vagy november lehetett". Pedig a hivatalos dátum 1951. szeptember 30. volt, amire a korabeli sajtóban is találhatók egyértelmű bizonyítékok.
Scott Eastwood, a neves színész fia, aki apja több filmjében is szerepelt, beleértve a Gran Torinót és A dicsőség zászlaját, a Joe Rogan podcastjában osztotta meg gondolatait egy tragikus eseményről. A beszélgetés során azonban néhány információt pontatlanul közölt. Eastwood azt állította, hogy apja csak egy balszerencsés rutinrepülésen volt, és hogy a pilóta életét vesztette a balesetben, míg apja és "társa" megmenekültek. Ez az állítás már ott megkérdőjelezhető, hogy a pilóta, Anderson hadnagy, valójában élve hagyta el a repülőt, és a baleset után az óceánból is sikerült kijutnia. Ráadásul rajta és Clint Eastwoodon kívül senki más nem tartózkodott a gépen.
Eastwood balesetének története a 2010-es években tovább élt, és a tudományos világot is megmozgatta. Walt Holm kutató, aki az OpenROV nevű berkeley-i székhelyű cégnél dolgozik, ami víz alatti drónokat épít és üzemeltet, 2018-ban jelentette be, hogy felkutatná a repülőgép roncsait a baleset helyszínén, és közzétette a projektet a National Geographic Open Explorer oldalán. "Amatőr régész vagyok, és amikor hallottam erről az esetről, úgy gondoltam, érdekes lenne, ha feltenném az Open Explorerre. A régészet szempontjából nem olyan jelentős, a történelemkönyveket sem fogja átírni, de mégis érdekelheti a közvéleményt, mivel ez egy olyan fejezet [Clint Eastwood] életében, amiről nem sokan tudnak" - írta Holm, bár a kutatás állapotáról azóta sajnos kevés információt találni.