Botrányhős is ringbe száll az államfői címért Lengyelországban.

A lengyel elnökválasztási kampány során a szélsőséges nézetek is teret nyernek. Gregorz Braun, a botrányairól ismert európai parlamenti képviselő, egy antiszemita programot terjesztett elő, amely sokkolta a közvéleményt. Eközben a koalíció pártjai saját jelöltjeiket állítják, hogy megmutassák politikai erejüket és elkötelezettségüket a demokratikus értékek mellett.

Lengyelországban szinte naponta tesznek közzé közvéleménykutatásokat arról, hogyan szavaznának a polgárok a májusi elnökválasztáson. Egyre több jelölt jelentkezik az ország egyes számú állására. A tét nagy, ha a liberális jelölt Rafał Trzaskowski varsói polgármester nyer, úgy megvalósulhat a kormányzó koalíció programja, végrehajtják modernizációs programjukat, helyreállítják a jogállamot, megvédik a világi államot, biztosítják a nők testük feletti rendelkezését. Ez utóbbi a drákói abortusztilalom jelentős enyhítését jelenti. A liberálisok külpolitikája határozottan Ukrajna-párti, EU-barát és az ország védelmének megerősítését szorgalmazza a NATO keleti szárnyán. A korábbi nyolc évben kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt Karol Nawrockit jelölte, aki jobboldali programmal, erősen egyházias szellemben szól a jobboldali választókhoz. Amennyiben ő lenne az elnök úgy folytatódna a jelenlegi állapot, amelyben a kormánytöbbség képtelen radikális változásokat megvalósítani, mert Andrzej Duda, a hivatalban lévő államfő, a PiS által támogatott elnök rendre megvétózza a törvényeket. A koalíciónak pedig nincs akkor többsége, hogy az elnök ellenzést "felülírja".

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Trzaskowski ellenfelei közé koalíciós partnerei is új jelölteket állítottak. Szymon Hołownia, a Lengyelország 2050 középpárt vezetője, aki jelenleg a szejm elnöki posztját tölti be, bejelentette indulását. Emellett a Baloldal is jelöltet állított, mégpedig Magdalena Biejat személyében, aki a szenátus alelnöke. Elnökjelölti kampányt folytat Adrian Zandberg is, az Együtt (Razem) újbaloldali párt vezetője, amely főként értelmiségi támogatókkal bír. Bár ez a párt nem tagja a koalíciónak, a szavazatai révén jellemzően támogatja az együttműködést.

A lengyel politikai táj színes és összetett, két fő irányvonalra osztható. Érdekes módon a progresszív erők vezére egy a jobbközéphez sorolható, gazdasági liberalizmusra építő párt, a Polgári Platform (PO), amelynek alapítója Donald Tusk, egykori miniszterelnök. Az évek során a párt fokozatosan középre mozdult el, legutóbbi választási kampányában pedig számos nőjogi, kisebbségvédelmi és társadalmi modernizációs kérdést tűzött zászlajára. A varsói polgármester aktívan bejárja az országot, ellátogatva a kisvárosokba és falvakba, hogy meggyőzze az ott élő, jellemzően konzervatív nézeteket valló közönséget arról, hogy pártja nem csupán a városi elit érdekeit képviseli. Ez a kampánykörút különösen érdekes módon alakítja át a jelölt üzenetét: nyitottabbá válik a helyi igényekre, és egyes konzervatív nézőpontokat is magáénak vall. Például az Ukrajnával való kapcsolatok kérdését is érinti, melyben a történelmi sérelmek rendezése és az ukrán mezőgazdasági termelés versenyelőnyének csökkentése is helyet kap.

A Baloldal és az Együtt külön kampányt folytatnak, elsősorban saját politikai identitásuk hangsúlyozása érdekében, amelyet a koalíción belül kívánnak érvényesíteni. A Baloldal célja a lakhatási válság sürgős kezelése, míg az Együtt az emberi jogi és menekültvédelmi kérdések megoldására összpontosít, különös figyelmet fordítva a nőjogi problémákra is. Holownia a középpontba helyezi azokat a választókat, akik ellenzik az abortusz liberalizálását, és fontosnak tartják a katolikus egyház társadalmi szerepét, de elutasítják a PiS korábbi politikai irányvonalát. E pártok részvétele az elnökválasztási versenyben lehetőséget teremt arra, hogy felmérjék és bemutassák, mekkora a valós támogatottságuk a társadalomban. A sikeres eredmények erősítik alkupozíciójukat a jelenlegi koalíció keretein belül.

Lengyelország és Ukrajna közötti történelmi feszültségek rendezése új irányt vehet, ahogy a két ország közötti párbeszéd és együttműködés fokozódik. A múlt árnyai ellenére mindkét nemzet felismeri, hogy a közös jövő érdekében elengedhetetlen a kölcsönös megértés és a történelmi sérelmek feldolgozása. E folyamat során nem csupán a múltbéli ellentéteket próbálják megszüntetni, hanem egy új alapokra helyezett baráti viszonyt is kialakítanak, amely a régió stabilitását és fejlődését szolgálja.

A színtér jobb oldalát a PiS jelöltje, Karol Nawrocki uralja. A történész korábban a Nemzeti Emlékezet Intézetét igazgatta, de országosan gyakorlatilag ismeretlen volt. Ezt a hátrányt lassan ledolgozza Krzaskowskival szemben. Az elemzők szerint ő most megpróbál "középre húzni", hogy ne ijessze el a mérsékeltebb szavazókat, miközben arra is ügyelnie kell, hogy ne idegenítse el magától a radikálisan nacionalista közeget. Olyan ügyekben szólal meg, amelyek elég sok emberhez szólnak - például követeli, hogy az ukránok tisztázzák álláspontjukat az 1943-44-es lengyelellenes tömeggyilkosságok ügyében. A PiS jelöltje nem léphet fel túl radikálisan a párt mellett, mert ez mozgósíthatja azokat a polgárokat, akik 2023. október 15-én, a legutóbbi szejm-választáskor leváltották a konzervatív jobboldalt. Nawrocki elsősorban mosolykampányt folytat, ismertséget akar szerezni. Eközben stábjának számítania kell arra, hogy emiatt szavazótáborából szeleteket vágnak ki a tőle jobbra állók.

A lengyel politikai tájképen eddig a Konföderáció nevű sokszínű pártszövetség képviselte a jobboldali szélsőségeket. Ez a szövetség gazdasági ultraliberális és nacionalista csoportokból áll, amelyek a két világháború közötti lengyel fasizáló szélsőjobboldal örököseiként léteznek. Közös jelöltjük, Slawomir Mentzen, a párt arca lett. A szejmben Gregorz Braun képviselte a Konföderációt, aki tavaly felkeltette a figyelmet, amikor poroltót használva támadt a képviselőház épületében felállított zsidó rituális gyertyatartóra a hanuka ünnepén. Azóta Braun az Európai Parlament képviselője lett, és legutóbb a holokauszt-megemlékezésen okozott felháborodást. Braunnak van egy támogató bázisa Lengyelországban, és a felmérések szerint akár két-három százalékos támogatottságra is számíthat. Politikai üzenetei között a zsidógyűlölet mellett kiemelkedik Ukrajna elleni uszítása, valamint az oroszokkal való baráti viszony megteremtésének szorgalmazása.

Így állnak a jelöltek a felmérések szerint

Az Opinia24 közvéleménykutató által január 27-én készített felmérés eredményei szerint Rafal Trzaskowski (PO) az első fordulóban 35,3%-os támogatottsággal bír, míg a második fordulóra már 52,4%-ra számíthat. Ellenfele, Karol Nawrocki (PiS) 22,1%-os részesedést tudhat magáénak. A további jelöltek sorrendje a következőképpen alakul: Slawomir Mentzen (Konföderáció) 13,2%-ot, Szymon Holownia (Lengyelország 2050) 6,8%-ot, Grzegorz Braun (szélsőjobb) 2,9%-ot, Magdalena Biejat (Baloldal) 2,2%-ot, míg Adrian Zandberg (Együtt) 1,5%-ot kapna. Az említett felmérés január végén készült, a választásokra pedig május 18-án kerül sor.

Karol Nawrocki történész, aki korábban a Nemzeti Emlékezet Intézet élén állt, széles körben nem volt ismert a közvélemény számára.

Tusk pártja az évek folyamán fokozatosan a középpolitikai spektrum felé mozdult el, és a legutóbbi választások során számos női jogi és kisebbségvédelmi igényt is beépített a programjába.