Borúlátó előrejelzés: Amennyiben Oroszország átlépi ezt a vörös vonalat, az azonnali légicsapásokat vonhat maga után a NATO részéről.
Oroszország fokozódó aktivitása egyre inkább fenyegeti a légi és tengeri közlekedést Európa keleti szegletében, ahol a GPS-jel zavarása már szinte mindennapossá vált. Egy ilyen zavarás következtében bekövetkező baleset, amely akár több száz ember életét is követelheti, valószínű, hogy a NATO számára szándékos eszkalációként fog megjelenni - számolt be erről az Euromaidanpress.
Az orosz GPS-zavarás már szinte mindennapos problémává nőtte ki magát a Balti-tenger környékén, különösen Észak-Lengyelország, Dél-Finnország és Németország egyes területein. A polgári repülőgépek gyakran kénytelenek a tartalékrendszerekhez folyamodni, és súlyosabb helyzetekben alternatív útvonalakat választanak, vagy akár meg is szakítják a leszállási folyamatot. A Finnair már több mint egy hónapja felfüggesztette az összes észtországi járatát, amely döntést biztonsági megfontolások indokolták.
A zavarások eredete a NATO-tagállamok szerint szorosan összefonódik a kalinyingrádi katonai létesítményekhez kapcsolódó berendezésekkel, mint például a Boriszoglebszk-2. A műveletek legnagyobb fenyegetését a kiszámíthatatlanság jelenti, amely fokozza a helyzet feszültségét és kockázatát.
A pilóták nem kapnak semmilyen előzetes figyelmeztetést a navigációs rendszer leállásáról, ami jelentősen megnöveli a balesetek előfordulásának valószínűségét.
A NATO sürgősen bevezetett egy R-mód névre keresztelt tartalék navigációs rendszert, amely földi rádiójelzők segítségével irányítja a repülőgépeket és hajókat olyan helyzetekben, amikor a műholdas jelek nem állnak rendelkezésre. Balti és német tisztviselők véleménye szerint azonban ez a megoldás még mindig nem nyújt elegendő megbízhatóságot ahhoz, hogy hatékonyan megelőzze a potenciális baleseteket.
A tengeri közlekedés terén egyre gyakoribbá válnak a zavarok, különösen a Balti-tenger környékén. A hajók pozíció-meghatározása egyre nehezebbé válik, különösen Kalinyingrád közelében, ahol a helyzet egyre aggasztóbbá válik.
A NATO többször is hangot adott aggodalmának Moszkvával kapcsolatban, figyelmeztetve őket, hogy amennyiben...
Ha egy kereskedelmi repülőgép vagy utasszállító gép zuhanna le az orosz zavarások következtében, azt nem egyszerű balesetként, hanem szándékos feszültségkeltésként értékelnék.
Egy ilyen incidens - a fenyegetés szerint - valamilyenfajta NATO-választ váltana ki, habár feltételezhető, hogy még ez sem torkollna azonnali nyílt háborúba. Az első lépés valószínűleg közvetett nyomásgyakorlás lenne: azonnali katonai segélynövelés Ukrajnának, beleértve az eddig visszatartott rendszereket, a nyugati védelmi termelés fokozását, és esetleg Ukrajna aktív támogatását az orosz repülőgépek, rakéták és drónok lelövésében.
Súlyosabb helyzetekben, különösen ha több száz ember életét követelő tragédiáról van szó, a NATO közvetlenebb lépéseket is tehet. Ez magában foglalhatja Kalinyingrád zavaróberendezéseinek célbavételét kibertámadások révén, titkos szabotázsakciók végrehajtását, vagy akár más, eddig nem alkalmazott módszerek bevetését is.
Végső megoldásként közvetlen katonai beavatkozással kellene orvosolni az orosz GPS-zavaró fenyegetést.
A vizsgálat arra a következtetésre jut, hogy Moszkva stratégiája kifejezetten erre a célra összpontosít: a GPS-jelzavarások, a hibrid hadviselés és a szabotázs műveletek mind azt a célt szolgálják, hogy provokálják a balti államok első lépéseit. Ha egy ország, mint például Észtország vagy Lengyelország, önállóan cselekedne az orosz rendszerek ellen, akkor megkérdőjeleződne az 5. cikkely érvényessége, valamint a kölcsönös védelmi támogatás lehetősége.
Ez a kétértelműség megosztaná a NATO egységét, lehetővé téve Oroszország számára, hogy elszigetelten kezelje a kisebb országokat.
A Kreml törekvése, hogy finoman próbára tegye a nyugati vörös vonalak határait, miközben ügyel arra, hogy ne lépje át azokat, egyfajta stratégiai játék, amelyben bízik abban, hogy a másik oldal végül majd átlépi ezt a határt.
