Bocskai Istvánt ünnepelték Nyárádszeredában, ahol a helyiek és a vendégek közösen emlékeztek meg a híres fejedelem örökségéről. Az esemény keretében színes programok várták az érdeklődőket, akik a történelmi hagyományok ápolása mellett a közösségi összeta

A múlt héten egy négynapos ünnepségsorozat keretében a nyárádmentiek és vendégeik tiszteletüket tették Erdély egykori fejedelme, Bocskai István emlékének. A kismarjai születésű nagy szabadságharcos és politikus rövid időre beragyogta Erdély egét, és végrendeletében örökérvényű tanácsokkal látta el utódait. 420 évvel ezelőtt Nyárádszeredában választották őt fejedelemmé, és a bécsi béke 300. évfordulóján szobrot emeltek a település szívében, hogy méltóképpen megőrizzék emlékét.

Harminckettedik alkalommal emlékeztek meg múlt héten a nagy szabadságharcosról és politikai vezetőről, aki a pusztulás küszöbén álló Erdély és a magyar területek élére állt. Katonai bravúrokkal kényszerítette térdre a Habsburg-házat, és ezzel elérte Erdély politikai és vallásszabadságát. Továbbá, sikeresen békét kötött az osztrák és a török császárral, véget vetve ezzel a tizenöt éves háború véres konfliktusának.

Bocskait 1605. február 21-én a Marosszék közigazgatási központjában, Marosszeredában kiáltották ki Erdély fejedelmévé, amikor az erdélyi nemesek és székelyek összegyűltek. Ezt követően a szerencsi országgyűlés Magyarország fejedelmévé választotta, és a szász közösség is elismerte őt, mint vezetőjüket. Végrendelete az elkövetkező évszázadok politikai táját formálta, irányelvei pedig ma is relevánsak, nem csupán a magyar nemzeti törekvések szempontjából, hanem az európai és globális politikai helyzetben is. E gondolatok többször is elhangzottak az utóbbi napokban, hangsúlyozva Bocskai örökségének jelentőségét a mai világban.

A kisvárosban színes kézműves kiállítások, izgalmas filmvetítések és lebilincselő irodalmi beszélgetések gazdagították a napokat, míg végül vasárnap elérkezett az eseménysorozat csúcspontja.

Az ünnepi ökumenikus istentisztelet, amely a református egyházközségben zajlott, különleges jelentőséggel bírt, hiszen egybeesett az egyetemes imahét zárónapjával. Ennek eredményeként a főtéri templom zsúfolásig megtelt különböző felekezetek híveivel és vendégekkel, akik mind az összetartozás szellemét hozták magukkal. Az ökumenikus találkozók célja, hogy felfedezzük azokat a közös értékeket és hitbeli kapcsolatokat, amelyek összekötnek bennünket: egyetemes Istenünket. Az "együtt" kifejezés nem csupán a közösség érzését hordozza, hanem az összefogás erejét is, ahogy Bocskai is hangsúlyozta: "az egységben a kicsik is nagyra nőnek". Lelki örökségünk, az igazi kincseink, amelyeket senki el nem vehet tőlünk, ide tartozik Bocskai végrendelete is - emelte ki Tőkés Attila református lelkész szószéki szolgálatában. Az ünnep különleges ajándék, amely lehetővé teszi számunkra, hogy együtt ünnepeljük Erdélyt, az anyaországot és Vajdaságot, és hogy közösen dolgozzunk nemzetünk és közösségünk fejlődéséért, miközben úgy élünk, hogy ez a mi földi paradicsomunk legyen.

Jakab Emese, a jobbágyfalvi-nyárádszeredai unitárius lelkész imaszolgálatát követően, a nyárádszeredai Bocskai István középiskola diákjai lenyűgöző történelmi visszatekintőt és irodalmi műsort adtak elő. A produkciót Kerekes Judit és Dósa Emőke magyar, valamint Molnár Endre zene szakos tanárok irányították, és a Tiberius vonósnégyes két tagja is közreműködött a műsorban. A hallgatóság többször is hangos tetszésnyilvánítással jutalmazta a diákok, tanárok és művészek által végzett színvonalas munkát, ezzel kifejezve elismerését az előadás iránt.

Bocskai István nem csupán egy fejedelem volt, hanem egy olyan vezető, aki egyensúlyt és stabilitást teremtett Erdély számára. Végrendeletében nem saját vagyonáról tett nyilatkozatot, hanem arról fogalmazott meg víziót, hogy milyen jövőt képzel el Erdély és Magyarország számára. Világos jövőképe révén fontosnak tartotta, hogy ezt az örökséget átadja utódainak. Bocskai kultusza nem véletlen, hiszen munkássága, élete és végrendelete ma is irányt mutat számunkra. Legyünk büszkék arra, amit ő képviselt, és folyamatosan őrizzük meg Bocskai szellemi örökségét – hangzott el a fejedelem szobra előtt tartott ünnepség megnyitójában.

Bocskai István valódi politikai vezető volt, aki figyelmesen hallgatta népe hangját, ennek köszönhetően sikeres irányítóvá vált. Szolgálatát a kereszténység javára tette, elkötelezetten. De mit gondolna ma, több mint 420 év elteltével, amikor az emberség és az anyagiasság közötti egyensúly megbomlani látszik? A jelenlegi világ számos vonatkozásban hasonló kihívásokkal néz szembe, mint Bocskai idejében; a hatalomvágy továbbra is problémákat generál, amelyek mindennapjainkat is befolyásolják. Tóth Sándor polgármester hangsúlyozta, hogy napjainkban is szükség van olyan döntésekre, amelyek képesek helyreállítani a megingott egyensúlyt az emberség, valamint az Isten, a haza és embertársaink iránti szeretet között.

A Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának első beosztott konzulja, Beke Mihály, méltatta Bocskai Mihályt, aki a három részre szakadt Magyarország egyik kiemelkedő hadvezére és politikai alakja volt. Bocskai nem csupán az erdélyi autonómia megőrzéséért küzdött, hanem politikai stabilitást is teremtett, hozzájárulva ezzel a vallási és kulturális tolerancia fejlődéséhez. Ő volt az, aki megerősítette a protestáns vallások helyzetét, és az erdélyi vallási toleranciamodellje példaként szolgálhatott más országok számára is. Bocskai álma egy erős, szabad magyarság volt, és cselekedeteivel mindezt megvalósította. Két ellenséges fél között állva harcolt hazájáért, és ezzel egy rövid időre felragyogtatta Erdély csillagát. Élete és tettei örökséget hagytak ránk, mai magyarokra is. "Bocskai emléke és példája nem csupán a múltunk fontos része, hanem inspirációt is nyújt számunkra a jelenben és a jövőben egyaránt" – emelte ki a diplomata.

A méltató beszédek után a fejedelem szobránál a tisztelet koszorúit helyezte el a helyi és a megyei önkormányzat, a történelmi egyházak helyi gyülekezetei, az erdélyi magyar pártok helyi képviselői, a helyi oktatási intézmények, a Bocskai nevét viselő civil szervezetek, továbbá a Bekecs Táncszínház, a helyi önkéntes tűzoltóság, a Szent László Társaság (1861) és Rend erdélyi tartománya, valamint a településen tartózkodó mézlovagrendek képviselői.

A vasárnapi ünnepi esemény során a főtéri református templom falán emléktáblát avattak, amely méltó módon örökíti meg a gyülekezet 1609 és 2020 közötti időszakában szolgált 38 lelkész nevét. Az emléktáblát egy inspiráló igevers kíséri: "Emlékezzetek meg elöljáróitokról, akik Isten igéjét hirdették nektek, és kövessétek hitüket!" Ez a szöveg nem csupán az emlékezés fontosságát hangsúlyozza, hanem arra is ösztönöz, hogy a múlt tanulságaiból merítve építsük a jövőt.

"Az itt szolgáló lelkipásztorok évtizedek során számos nehézségen és örömteli pillanaton mentek keresztül. Harcokkal és küzdelmekkel teli időszakok, valamint békés, nyugodt évek sorozata tanúskodik az ő elhivatottságukról. Mindannyian hozzájárultak a nyárádszeredai református közösség fejlődéséhez, valamint a Nyárádmente lelki gazdagodásához. Emlékük és munkájuk gyümölcse mindig velünk marad. Isten áldása kísérje őket!" - méltatta a pillanatot Tőkés Attila lelkipásztor.

A márvány emléktábla felavatásának ötlete Balde Ernőtől származik, míg a tábla adományozásával Bács Zsolt járult hozzá, a kivitelezést pedig ifj. Bács Zsolt végezte el.