Bizalmi vagyonkezelés: kincsesbányaként is funkcionálhat, de akár jogi buktatók sorozatát is elérhetjük vele.

A legfrissebb felmérések alapján a bizalmi vagyonkezelési struktúrák létrehozásának motivációi túlnyúlnak az adóelőnyökön; a vagyonvédelem, az öröklési tervezés és a generációváltás támogatása is kiemelt szerepet játszik ezen döntésekben. Ez a megállapítás a Grémium az Utódlásért Egyesület (GAUE) mai eseményén elhangzott szakmai diskurzus során került előtérbe. A szakértők részletesen elemezték a vagyonstruktúrák jogi és adózási kihívásait, különös figyelmet fordítva a külföldi illetőség és a forrásadóztatás körüli bonyodalmakra. Érdemes megjegyezni, hogy bizonyos helyzetekben a bizalmi vagyonkezelés nem feltétlenül az ideális megoldás.

Baráti Ákos, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje, partnere és nemzetközi adószakértője az esemény keretein belül részletesen kifejtette a bizalmi vagyonkezelés előnyeit és hátrányait. Az alábbiakban összefoglaljuk a leglényegesebb megállapításait:

A bizalmi vagyonkezelés jogintézménye már 10 éve létezik itthon, de korábban nem volt semmilyen adószabály hozzárendelve, emiatt fekete lyuk volt az egész intézmény. Aztán 2017-ben és 2019-ben megcsinálták az adószabályokat, és ezt követően kezdett felpörögni a köztudatban is ennek a létezése.

2023. szeptemberétől december végéig egy új bemeneti adózási rendszer volt érvényben, amelyben csak korlátozottan lehetett adómentes felértékeléssel élni. Azonban ezt a szigorú szabályozást végül visszavonták, így a korábbi eljárás került vissza a középpontba. Az új előírások szerint, ha valaki felértékelt vagyont helyez el egy alapítványban vagy vagyonkezelő struktúrában, csak akkor jogosult az adómentességre, ha a tőke legalább öt évig a rendszerben marad – a hozamok viszont szabadon kivehetők – tájékoztatott a szakértő.

Az ügyvédi iroda által végzett korábbi kutatás alapján megállapítható, hogy a válaszadók 66%-át a kedvező adózási lehetőségek ösztönözték a vagyonkezelési struktúrák kialakítására. Ugyanakkor más lényeges tényezők is közrejátszottak, mint például...

Összesen a válaszadók 4%-a mondta azt, hogy kevesebb mint 6 évig tervezi fenntartani a vagyonkezelési struktúrát. Ők lehetnek azok, akiket kizárólag az adóelőny érdekel - tette hozzá. Sokkal beszédesebb az, hogy a válaszadók 88%-a legalább közép távon, egy generáción keresztül szeretné fenntartani a bizalmi vagyonkezelési struktúrát.

Van egy 8%-nyi réteg, aki már most úgy gondolkodik, hogy legalább 50 évig fenntartaná. A hatályos szabályok alapján bizalmi vagyonkezelés 50 évre hozható létre, vagyis ez alapján több válaszadó is van, aki vagyonkezelő alapítványt hozott létre, aminek nincs időkorlátja. Illetve a hatályos jogszabályok is engednek arra teret, hogy a mostani bizalmi vagyonkezelés meghosszabbítható legyen - ismertette.

A válaszadók 50%-a már a BVK létrehozásakor konkrét vagyonkezelési irányelveket alakított ki, igaz, ebből 28% csak a halála vagy cselekvőképtelensége esetére korlátozná a vagyonkezelő mozgásterét. Az ügyfeleknek tehát fontos, hogy a második generációt iránymutatásokkal, utasításokkal lássák el.

Fajcsák Gábor, az RSM partnere és az adóüzletág vezetője, részletesen bemutatta a vagyonstruktúrák előnyeit és hátrányait.

A szakértő szerint nem mindig célszerű a BVK alkalmazása olyan helyzetekben, amikor például a vagyonrendelés alatt álló cég jelentős értéknövekedés előtt áll, vagy ha a vagyonelemek összessége nem indokolja a lépést – főként akkor, ha csupán adóelőny elérése a cél.

Jogilag bonyolult helyzetek is előtérbe kerülhetnek, mint például az öröklési vagy házassági vagyonjogi viták, amelyek befolyásolhatják a vagyontárgyak sorsát. Emellett fontos figyelembe venni a fedezetelvonás lehetőségét, valamint a tulajdonostársak elővásárlási jogát is. Továbbá, a pályázati követelmények és az NKP előírásai szintén jelentős szerepet játszhatnak a folyamatban.

Lehetséges, hogy a vagyonrendelő még nem készült fel egy ilyen bonyolult struktúrára. Családi nézeteltérések, romló kapcsolatok, átláthatóság hiánya, vagy a megfelelő vagyonkezelő hiánya is hozzájárulhat ehhez a helyzethez. Esetleg az is előfordulhat, hogy a tulajdonos nem tervezi a cég eladását a jövőben. A szakértő hangsúlyozta, hogy a kis- és középvállalkozások státusza elveszhet, ha üzletszerűen működő BVK-ról van szó.

A fentieken túl felmerülhetnek külföldi adózási kérdések is, ilyen az, ha a vagyonrendelő, kedvezményezettek vagy a vagyonelem külföldi illetőségűek vagy azzá válnak.

Vagyonrendelés során az illetékes ország jogosult adóztatni a vagyonrendelést. Emellett problémát jelenthet, ha a külföldi vagyontárgyak elidegenítése adóterhet von maga után, például egy magyar vagyonrendelő külföldi ingatlana vagy cége esetében.

A kihívások között említette a külföldről származó céges osztalék forrásadóztatását (van ahol "átnéznek" a BVK-n), illetve a TBSZ tartási időszak alatt is felmerülhet a külföldi adóztatás, ha a kedvezményezett külföldi illetőségű.

Ezen kívül, ha valaki külföldi illetőségű, a hozamok kifizetése az adott ország adószabályai szerint adóköteles lehet. Emellett Magyarország is alkalmazhat forrásadót, ami a TBSZ hozamokra is vonatkozik – a mentesség csupán magyar illetőségű befektetők esetében érvényesíthető.

A szakértő kitért az "áteresztő entitás" problémájára, vagyis arra, hogy a kezelt vagyon ki nem fizetett jövedelme is adókötelessé válhat a külföldi kedvezményezettnél 8TBSZ tartási időszak alatt is felmerülhet a külföldi adóztatás).

A címlapkép egyedi illusztrációként szolgál. Kép forrása: Getty Images.

Ez a szöveg nem tekinthető befektetési tanácsadásnak vagy ajánlásnak. Kérjük, vegye figyelembe, hogy a következő információk csupán tájékoztató jellegűek és nem helyettesítik a szakmai jogi vagy pénzügyi tanácsadást.