A nyári aratás végéhez érkeztünk, és Nagy István megosztotta véleményét a hozamokkal kapcsolatban | Demokrata
Az agrárminiszter hozzátette: köszönet illeti a gazdákat szorgalmukért és kitartásukért, az elhivatott munkájuknak köszönhetően kerülhet ugyanis az új kenyér a magyar családok asztalaira.
Nagy István bejelentette, hogy a hektáronkénti termésátlagok minden növényfaj, beleértve a nyári kalászosokat és a repcét, meghaladják az ötéves átlagokat. Az őszi búza, amely a legelterjedtebb szántóföldi növény, idén hektáronként 5,55 tonnás hozamot produkált, ez pedig majdnem 2 százalékkal magasabb, mint az elmúlt öt év átlagos teljesítménye. Az őszi árpa országos átlagos hozama 5,7 tonna hektáronként. A tritikálé 4,3 tonnás, a tavaszi árpa 4,8 tonnás, a rozs 3,4 tonnás, a zab 3 tonnás, a magborsó 2,5 tonnás, míg a repce 2,9 tonnás hektáronkénti termést hozott. A szalma betakarítása és a nyári talajmunkák folyamata zavartalanul halad előre.
Kiemelte: az elemzések alapján megállapítható, hogy a 2025-2026-os időszakban elegendő termés várható az ország ellátásához. Emellett jelentős, milliós tonnás volumenű exportpotenciál is körvonalazódik.
A tárcavezető közleménye szerint az őszi búza vetésterülete jelentős növekedést mutat az előző évhez viszonyítva, közel 5,9 százalékkal emelkedett. A rozs és a zab termesztésében is figyelemre méltó területbővülés tapasztalható ebben az évben. Nagy István hangsúlyozta, hogy a biztonságos élelmiszer-ellátás nem csupán stratégiai, hanem a nemzetbiztonság szempontjából is kiemelkedő jelentőségű. A magyar mezőgazdaság képes több mint 20 millió ember élelmezésére, ezért örömteli látni, hogy az ágazat szereplői minden körülmény között megbízhatóan teljesítenek - tette hozzá.
Az őszi betakarításra szánt növények esetében az egységes kérelmek adatai alapján az idei várható terület meghaladja az 1,5 millió hektárt, ami az előző évekhez képest csökkenést mutat. Ugyanakkor a napraforgó területe továbbra is növekszik. Ennek hátterében főként az áll, hogy a napraforgó az idei és az azt megelőző rendkívüli időjárási körülmények között kedvezőbb teljesítményt nyújt, mint például a kukorica. A szója területén is emelkedés tapasztalható, hiszen az elmúlt öt év adataihoz képest körülbelül 12 százalékkal nőtt, elérve a 79 ezer hektárt. E növények esetében, figyelembe véve, hogy érzékenyen reagálnak a tartós aszályra és a hőhullámokra, terméskiesések várhatóak - derül ki a közleményből.
