Az ÉKM a helyi lakosok védelmére hivatkozva aktiválja a plázastop intézkedéseit, hogy megóvja a közösség érdekeit.

A minisztériumi álláspont szerint a plázastop szigorítása valójában nem újabb szigorítást jelent, hiszen már kezdetben is az volt a cél, hogy a kormány engedélye nélkül ne nyithasson cipőbolt egy elektronikai bolt helyén. A kormány nem kíván közvetlenül beavatkozni az ingatlanpiaci tranzakciókba, ugyanakkor fontosnak tartja figyelembe venni a "vonzáskörzetre gyakorolt hatásokat".

Nemhogy építeni, megvenni vagy bérelni sem lehetne kormányzati engedély nélkül kereskedelmi ingatlant a "plázastop"-rendeletet szigorító, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) által "társadalmi véleményezésre" bocsátott módosítás szerint - írta meg a HVG.

A tárca lapunk érdeklődésére adott válaszában azt hangsúlyozza, hogy "az ingatlanok átruházása, értékesítése, illetve az azon belüli leválasztás vagy hasznosítás magánjogi tevékenységek, önmagában ebbe a kormányzat nem kíván beleszólni, sem ezeket engedélyhez kötni. Az új szabályok szerint akkor kell csupán rendeltetésmódosítási engedélyt kérni, ha e tevékenységek után az új tulajdonos vagy használó is kereskedelmi tevékenységet kíván ott folytatni."

A válasz nyilvánvalóan ellentmondásos, hiszen ha a kormány az adásvétel, bérlés vagy leválasztás utáni kereskedelmi hasznosítást külön engedélyhez köti, akkor lényegében csak a magánjogi aktivitásokba való beavatkozás történik.

Nem mellesleg

Olyan ingatlanokról beszélünk, amelyek kereskedelmi célú működésre alkalmasak, és rendelkeznek a szükséges engedélyekkel. Ezek az ingatlanok ideálisak lehetnek más vállalkozások számára, akik az adásvétel vagy bérlés révén szeretnék megkezdeni saját kereskedelmi tevékenységüket.

Az ÉKM állásfoglalása szerint, amennyiben egy engedéllyel rendelkező üzletből leválasztanak egy területet, vagy akár az egész egységet értékesítik, és egy új használó kereskedelmi tevékenységbe kezd, akkor fontos, hogy alaposan megvizsgáljuk, hogyan befolyásolja ez az új helyzet a vonzáskörzetet.

Ez a kérdés nem is olyan egyszerű, mint elsőre tűnhet. Könnyen lehet érvet felhozni amellett, hogy a "vonzáskörzetre" gyakorolt hatás csupán elenyésző, ha például A élelmiszerbolt helyét B élelmiszerbolt foglalja el. Sőt, a hatás még akkor is minimálisnak mondható, ha egy élelmiszerbolt helyét egy cipőbolt váltja fel.

A "vonzáskörzetre gyakorolt hatás" különösen nehezen értelmezhető egy több tízezer négyzetméteres bevásárlóközpont esetében, amelyben több tucat különféle profilú kereskedő működik.

A tervezett módosítás kiterjedne minden kereskedelmi ingatlanra, így a nagyobb bevásárlóközpontok, például azok, amelyek 400 négyzetméternél nagyobb alapterülettel rendelkeznek, szintén érintettek lennének. Ez a méret ugyanakkor nem számít kifejezetten óriásinak.

Az ÉKM álláspontja szerint a 400 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi egységekre vonatkozó szabályozás, más néven plázastop, bevezetésének fő oka az, hogy ezek az üzletek jelentős hatásokat gyakorolnak a környező területekre. E hatásokat alaposan mérlegelni szükséges, még mielőtt bármilyen építési vagy átalakítási munkálatok megkezdődnének. Az utóbbi évek során azonban többször is felmerült, hogy az érintett ingatlanok értékesítésével, átruházásával vagy leválasztásával próbálták megkerülni ezt a szabályozást.

Nehezen észlelhető, hogy az egyébként engedélyezett kereskedelmi ingatlanok adásvétele és bérbeadása mennyire számítana a szabályozás kijátszásának. Egyrészt a szabályozás ezt a tevékenységet lehetővé tette - és jelenleg is lehetőséget biztosít rá -, másrészt...

Eddig a jogalkotó nem világította meg, hogy a szabályozás célja nem csupán az új épületek építésének korlátozása, hanem az is, hogy ellenőrzés alatt tartsa, egy adott egységben lehet-e kenyeret, cipőt vagy autóalkatrészt árusítani.

Mindenesetre - az ÉKM szerint - szó sincs szigorításról, "csupán az eredeti jogalkotói szándék érvényesítéséről, és az adott egység vonzáskörzetének, illetve az ott élőknek a védelméről".