Az átlagos nyugdíj ezen a helyen körülbelül háromezer euróra rúg.

Az OECD "Nyugdíjak ránézésre 2023" című jelentése alapján Európában az idősebb generációk számára a nyugdíjak képezik a legfontosabb jövedelemforrást.

Számos európai országban az állami transzferek - mint például az állami nyugdíjak és juttatások - a háztartások idősebb tagjainak teljes egyenértékű bruttó jövedelmének több mint 70 százalékát teszik ki, és egyes esetekben meghaladják a 80 százalékot is.

Mekkora nyugdíjra számíthatnak az európai állampolgárok?

Az Eurostat legfrissebb statisztikái alapján 2022-ben az Európai Unióban egy nyugdíjasra jutó átlagos öregségi nyugdíjkiadás 16.138 euróra rúgott. Ez havonta körülbelül 1.345 euróra oszlik, amint azt az Euronews Szerbia is megjegyzi.

Az éves nyugdíjak jelentős eltéréseket mutatnak az EU-n belül: míg Bulgáriában csupán 3.611 eurót kapnak a nyugdíjasok, addig Luxemburgban ez az összeg már 31.385 euróra rúg. Ha kiterjesztjük a nézőpontunkat az EFTA-országokra és az EU-tagjelöltekre is, a különbségek még szembetűnőbbé válnak: Albániában mindössze 1.648 euróval kell beérniük a nyugdíjasoknak, míg Izlandon a nyugdíjak hihetetlenül magasra, 35.959 euróra emelkednek.

A nyugdíjasok átlagos öregségi nyugdíja két északi országban is túllépte a 30.000 eurós határt: Norvégiában és Dániában. Ezen kívül Svédország (22.436 euró) és Finnország (21.085 euró) jelentős mértékben felülmúlja az EU-s átlagot is.

Az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országok számára a nyugdíjak szintje gyakran a legalacsonyabbak között szerepel.

Albánia mellett a többi EU-tagjelölt országban is meglehetősen alacsonyak az átlagos nyugdíjak. Ilyen például Törökország, ahol az éves átlag 2.942 euróra rúg, míg Bosznia és Hercegovina esetében ez 3.041 euró. Szerbiában az éves nyugdíjak átlagosan 3.486 eurót tesznek ki, míg Montenegróban 3.962 euróra emelkednek. Érdekesség, hogy Montenegró nyugdíjai alig lépik túl Bulgária szintjét, csupán minimális eltéréssel. Ezek az összegek éves viszonylatban értendők, ami jól tükrözi a legmagasabb és legalacsonyabb nyugdíjak közötti hatalmas különbségeket Európában.

Az EU "nagy négyese" - Olaszország, Franciaország, Spanyolország és Németország - egymást követve szerepel a rangsorban, mindegyikük az EU-átlag felett. Közülük Olaszország vezeti a listát 19.589 eurós átlagos éves nyugdíjjal, majd Franciaország következik (18.855 euró), Spanyolország (18.100 euró) és Németország (17.926 euró).

Az átlagos nyugdíjösszegek erős Kelet-Nyugat megosztottságot is mutatnak, a nyugat-európai és északi országok jóval magasabb juttatásokat biztosítanak a nyugdíjasoknak. A dél-európai országok általában jobban állnak, mint a keletiek, de még így is elmaradnak az északi országoktól. A legrosszabb mutatók a Balkánon és Kelet-Európában koncentrálódnak, különösen az EU-tagjelölt országokban.

És mi a helyzet a vásárlóerővel?

Az átlagos nyugdíjak közötti egyenlőtlenségek jelentősen csökkennek, ha a vásárlóerő-paritáson (PPS) alapuló összehasonlítást nézzük, nem a nominális értékeket.

Az Európai Unión belül a legmagasabb és legalacsonyabb átlagnyugdíj közötti eltérés nominális értékben 8,8-szoros, azonban ha a vásárlóerő-paritást vesszük alapul, ez az arány 3,5-re mérséklődik. Ez a számadat jól illusztrálja a megélhetési költségek eltéréseit a különböző országokban.

Az Európai Unió területén a nyugdíjasok számára kifizetett átlagos nyugdíj összege Szlovákiában 5.978 vásárlóerő-egység (PPS), míg Ausztriában ez a szám lényegesen magasabb, 21.162 PPS.

Az Európai Unión kívüli országok között Albánia emelkedett ki a legalacsonyabb teljesítménnyel, amely 3.019 PPS-ra rúgott.

Törökország lényegesen jobb helyet ért el a vásárlóerő-paritás alapján: 8.128 PPS-sel több EU-tagországot is megelőzött.

A skandináv országok mindegyike túlszárnyalja az EU-átlagot a nyugdíjra fordított kiadások terén, és egyes államok kifejezetten a kontinens élvonalába tartoznak ezen a téren.