Az aranylilék és a bíbicek első csoportjai már felfedezték a Kardoskúti-puszta varázslatos táját.
Február elején a Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó területén már láthatóak voltak az aranylilék és bíbicek, akik csapatokban érkeztek. Ezek a partimadarak a tavaszi vonulás első hírnökei - számolt be róla a kmnp.hu.
A Fehér-tó körüli gyepeken és a szomszédos legeltetett, szikes pusztákon néhány tíz egyedből álló csapatok teleltek át. Az aranylilék vonulása január végén vette kezdetét, és már akkor több száz példányt figyelhettünk meg. Február 3-án a nemzeti park szakemberei összesen 1050 aranylilét regisztráltak a tó körüli és a kisbogárzói gyepeken. Télen gyakran bíbicekkel együtt találkozhatunk velük, azonban tavasszal, amikor a csapatok létszáma megnövekszik, a két faj elválik egymástól.
Az aranylilék hazánktól nem messze, elsősorban Nyugat-Európában és a mediterreáneumi területeken telelnek, így egy tél végi melegedésre nagyon gyorsan reagálnak. Ezért jönnek tehát hamarabb, mint a közép- vagy hosszútávú vonulók. Tavasszal sokkal nagyobb mennyiségben vonulnak át hazánkon (elsősorban az alföldi tájakon), mint az ősszel. Érdekesség, hogy az elmúlt évtizedek során a Magyarországon átvonuló aranylilék száma emelkedett, miközben a faj világállománya nem változott jelentősen. A faj vonulási csúcsa általában február végén, március közepén tapasztalható.
A bíbicek szintén a mediterrán régióban vagy az atlanti partvidéken telelnek, így ők is hamar reagálnak a tél végi felmelegedésekre. Az aranylilékhez hasonlóan a legeltetett gyepeken keresik táplálékukat. Ők még kisebb mennyiségben vannak jelen a Kardoskúti-pusztán, január végén 300 példányt számoltak. Többnyire seregélyekkel vegyes, kisebb csapatokban láthatóak. Míg az aranylilék nem mennek be a tóra, addig a bíbicek a déli órákban szívesen időznek a vízen. A bíbicek a tavaszi és az őszi vonuláskor nagyjából azonos mennyiségben haladnak át hazánkon. A tavaszi vonulási csúcs február végén, március elején jellemző.
Az elkövetkező hetek során valószínűleg a partimadarak újabb fajai - például a nagy pólingok, a nagy godák és a piroslábú cankók - is megjelennek a környéken.
