Az Ace of Base lenyűgöző barna hajú énekesnője, Jenny Berggren, 50 felett is elképesztő szépséggel ragyog. Nemrégiben exkluzív interjút adott a Feminának, ahol megosztotta gondolatait az életről és a zenéről.

Lenyűgöző felvétel a TEK tegnapi budapesti műveletéről: olyan, mintha egy háborús film jelenetei elevenednének meg.

Az Ace of Base a 90-es évek egyik legnépszerűbb csapata volt. A Berggren testvérek, Jonas, Linn és Jenny mellett Ulf Ekberg alkották eredetileg az együttest. Olyan slágereik voltak, mint például a The Sign, az All That She Wants, a Beautiful Life, a Don't Turn Around vagy a Life Is A Flower.

A svéd csapat, bár hivatalosan még nem oszlott fel, manapság már nem működik együtt aktívan. Ennek ellenére a május 19-én 53. születésnapját ünneplő Jenny Berggren bejárja a világot, hogy a legnagyobb slágereiket előadja. Május 10-én Budapestre látogatott, ahol ő volt az egyik kiemelt külföldi sztárvendég a Fergeteg Party - Aréna rendezvényen, amelynek házigazdája és megálmodója DJ Dominique volt. A Feminának lehetősége nyílt, hogy a fellépése előtt exkluzív villáminterjút készítsen Jenny Berggrennel.

Nehéz választani a sok remek Ace of Base dal közül, de ha muszáj, akkor talán a "The Sign" lenne a kedvencem. Ennek a dalnak a melankolikus, mégis energikus hangulata lenyűgöző, és a szövegei annyira univerzálisak, hogy sok ember számára rezonálnak. Az élet újraértelmezéséről és a felfedezésről szólnak, ami mindig is inspiráló. Ráadásul a dallam nagyon fülbemászó, így nem csoda, hogy sokáig a slágerlisták élén állt. Neked melyik a kedvenced, és miért?

A "Beautiful Life" dal az élet szépségéről mesél, és az Ace of Base mindig is az öröm és a pozitív érzések megjelenítéséről volt híres. Abban az időszakban, amikor sok zenész rideg és mérgessé vált, a képeken is feszültség tükröződött. A Vogue magazin címlapján a heroin chic dominált, és a Nirvana zenéje foglalkoztatta a közvéleményt. Ezzel szemben az Ace of Base bátran ragaszkodott a boldog, derűs zenei stílusához, ezzel is friss színt hozva a zene világába.

- Igen, tisztán emlékszem arra az időszakra, hiszen kisgyerekként óriási fanja voltam az Ace of Base-nek.

Nagyon hálásak vagyunk!

- Tudom, hogy szólóban is zenélsz. Mi a különbség a csapatmunka és a szólóprojekt között?

Már 11 éves korom óta saját magam is zenélek, de a dalok, amiket eddig írtam, nem az Ace of Base repertoárjából valók; ezeket főként a bátyám komponálta. Ő az, aki a nagy slágerek mögött áll. Persze én is hozzájárultam az együttesünk albumaihoz néhány saját dallal, így születtek meg az én szerzeményeim is. Most, hogy már csak én maradtam a csapatban, végre szabadon kifejezhetem magam. Bármit énekelhetek, és senki sem mondja meg, hogyan csináljam. Ez egy igazán felszabadító és csodálatos érzés!

Kedves Femina.hu olvasók! Szeretném megosztani veletek, hogy minden nap egy új lehetőség arra, hogy felfedezzétek saját erősségeiteket és szépségeteket. Ne féljetek kifejezni önmagatokat, és merjetek álmodni nagyot! A világ tele van inspiráló történetekkel, és a tiétek is az lehet. Támogassátok egymást, és építsetek közösséget, ahol mindenki megtalálja a helyét. Emlékezzetek: a nőiesség sokszínű, és mindenki saját módján ragyoghat. Legyetek bátrak, és éljetek úgy, ahogy azt a szívetek diktálja! Szeretettel, [Neved]

- Bárki, aki a Femina.hu oldalát olvassa és szeret bennünket, köszönöm, hogy hallgatjátok az Ace of Base zenéjét. Nagyon köszönöm!