A cseh elnök aláírta azt a törvényt, amely büntethetővé teszi a kommunista propagandát.
A Cseh Köztársaság elnöke jóváhagyta a büntető törvénykönyv azon módosítását, amely a kommunista propaganda népszerűsítését bűncselekménynek minősíti, ezzel párhuzamba állítva azt a náci ideológiával.
A Petr Pavel által jóváhagyott módosított jogszabály új lehetőségeket biztosít a bírók számára, lehetővé téve számukra, hogy akár öt évig terjedő börtönbüntetést szabjanak ki mindazokra, akik "náci, kommunista vagy más olyan mozgalmat alapítanak, támogatnak vagy népszerűsítenek, melynek nyilvánvaló célja az emberi és szabadságjogok elnyomása, illetve a faji, etnikai, nemzeti, vallási vagy osztályalapú gyűlöletkeltés."
A módosítások azért kerültek kidolgozásra, mert több cseh intézmény, például a Totalitárius Rendszerek Tanulmányozásával Foglalkozó Intézet, arra kérte a jogalkotókat, hogy pótolják a jogrendszerben megfigyelhető egyensúlyhiányt.
A Kateřina Konečná által irányított Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSČM) azonban politikai motivációval bíró lépésnek tekintette ezt a döntést.
"A párt közleménye szerint ez egy újabb kudarcra ítélt próbálkozás, amelynek célja a KSČM törvényen kívül helyezése és a jelenlegi rendszer ellenzőinek megfélemlítése."
Jelenleg még nem világos, miként alkalmazható az új jogszabály az olyan törvényes politikai pártok esetében, mint például a KSČM.
A Cseh Köztársaság egykor a Szovjetunió részeként működött, ahol a Csehszlovák Kommunista Párt (KSČ) irányítása alatt élt az ország népe. Ez a 41 éves egypárti uralom 1989-ben, a híres bársonyos forradalom révén ért véget, amely új kezdetet hozott a cseh társadalom számára.
A KSCM a Csehszlovákiát négy évtizeden keresztül vezető kommunista párt jogutódja. Csehország 1993-as létrejötte óta rendszerint a harmadik helyen zárta a választásokat, legmagasabb szavazatarányát 2008-ban érte el, amikor 18,5 százalékot kapott.
A legutóbbi, 2021-es választások során a KSČM nem tudta elérni a szavazatok 5%-os küszöbét, ami a parlamentbe jutáshoz szükséges. Ez a helyzet 1920 óta először fordult elő, így a cseh parlamentből ezúttal hiányzott a kommunista képviselet.
A cseh parlamentekben a kommunista képviselők folyamatosan jelen voltak, csupán Csehszlovákia történetében a 1939 és 1945 közötti hat év alatt, a náci megszállás idején nem voltak jelen.
A legfrissebb közvélemény-kutatások alapján a "Stačilo" (Elég volt) elnevezésű kommunista szövetség 5%-os támogatottságot élvez, ami elegendő lenne ahhoz, hogy az októberi választások során visszanyerje helyét az alsóházban.
