Az mesterséges intelligencia, a vámháborúk és a eltérő monetáris politikák összetett világában az Európai Központi Bank (EKB) előtt komoly kihívások állnak. A technológiai fejlődés és a globális kereskedelmi feszültségek új megvilágításba helyezik a gazda

Holnap az Európai Központi Bank kamatdöntő ülése vár ránk, ahol a legfőbb téma ismét a gazdasági növekedés gyengélkedése és a makacsul fennmaradó infláció kérdése lesz. Az EKB számára kulcsfontosságú, hogy miként folytatja politikáját ebben a kihívásokkal teli környezetben, és meddig hajlandó elmenni a gazdaság élénkítése érdekében. Trump elnök kereskedelmi háborúja, mint Démoklész kardja, folyamatosan ott lebeg az euróövezet felett, amit a monetáris politikai döntésekre is komoly hatással lehet. Az európai tőzsdeindexek jelenleg csúcson állnak, így a holnapi döntés kimenetele kulcsfontosságú lehet a piaci szereplők számára.

Holnap érkezik az idei év első európai kamatdöntő ülése egy olyan helyzetben, amikor a globális monetáris politikák divergenciáját figyelhetjük meg. A japán jegybank szigorít, az amerikai már lassítana a kamatcsökkentési cikluson, míg az euróövezetben és Kínában a bejövő adatok nem adnak okot sok örömre.

Sokáig úgy tűnt, hogy az EKB csak a Fed-re vár, hogy elkezdje a kamatcsökkentési ciklusát, most viszont érdekes helyzetbe került. Az amerikai és az euróövezeti gazdasági helyzet nagyon eltér egymástól, ami a monetáris politikák divergenciájához vezet, ami teljesen új kihívás elé állíthatja az európai döntéshozókat is. Mutatjuk mire kell figyelni holnap.

A legutóbbi adatok tanulsága szerint az infláció 2,4%-on, a maginfláció pedig 2,7%-on állt decemberben. Elsősorban a szolgáltatószektor inflációja a magas, de ami a fontos, hogy néhány hónapja megállt az euróövezetben a dezinfláció.

Az infláció jövőbeli alakulásával kapcsolatban a jelenlegi várakozások szerint a szolgáltatószektorban az év eleji áremelések után a szektor inflációja csökkenheti, ami hozzájárulhat a teljes inflációs célok eléréséhez. Ugyanakkor ez még a következő hónapok ismeretlen területe. Jelen állapot szerint a termékinfláció nem jelent problémát, és az árupiacon sem tűnnek fel olyan kockázatok, amelyek aggasztó jeleket adhatnának.

Az infláció csökkenésére számítók aránya már egy ideje 40-50% körül stabilizálódik, jelezve azt, hogy lassul az áremelkedés ütemének csökkenése. Ugyanakkor érdekes, hogy még 3% alatti infláció alatt is ilyen sokan vannak, akik az infláció csökkenését várják. Elképzelhető, hogy ez a vártnál rosszabb üzleti kilátásokkal függhet össze.

Az infláció szempontjából az euróövezet számára talán a legjelentősebb fenyegetést Trump elnök kereskedelempolitikája jelenti.

Jelenleg, a várakozásokkal ellentétben, a múlt héten hivatalba lépett amerikai elnök még nem tette közzé a konkrét, Európára vonatkozó terveit. Mindazonáltal már elkezdte mérlegelni egy globális 2,5%-os vám bevezetésének lehetőségét.

Egy ideje az euróövezet gazdasága a várakozásoknál rosszabbul teljesít és ebben különösen Németország a sáros, ahol már az sem elképzelhetetlen, hogy elhúzódó recessziótól kell tartani.

A legfrissebb beszerzési menedzser indexek talán némi optimizmust sugallhatnak, mivel a feldolgozóipar esetleg a fellendülés első nyomait kezdi mutatni. Nyilvánvaló, hogy az ipari termelés és más indikátorok terén további megerősítésekre van szükség, hogy a helyzet tartósan javuljon.

Az elemzők többsége egy 25 bázispontos kamatcsökkentést valószínűsít a következő lépésként. Ezen felül érdemes megjegyezni, hogy az EKB korábban is az inflációs kilátásokra helyezte a hangsúlyt, még abban az esetben is, amikor a reálgazdasági mutatók folyamatosan romlottak. Valószínű, hogy a BMI adatok, amelyek némi reménysugarat nyújtanak a reálgazdasági helyzetről, nem fogják megváltoztatni ezt a megközelítést.

Az egyetlen kulcsfontosságú kérdés, hogy az Európai Központi Bank miként viszonyul a Trump elnöksége alatt felmerülő kockázatokhoz, különös figyelmet fordítva a kereskedelempolitikájára.

Ez a téma különösen lényeges, hiszen a vámok inflációs következményekkel járhatnak. Felmerül a kérdés, hogy az Európai Központi Bank figyelembe venné-e ezt a hatást csupán átmeneti jelenségként, vagy inkább integrálná a kamatpolitikájának tervezésébe?

Egy újabb lényeges téma, hogy az EKB milyen szintre prognosztizálja a kamatok végső alakulását. Lagarde elnök valószínűleg ezúttal is rendkívüli óvatossággal fogja megközelíteni ezt a kérdést, akárcsak a korábbi üléseken.