Idén is az infláció lesz az, ami keretet ad a magyar államadósság kezelésének, nem pedig a növekedés.
Az Államadósság Kezelő Központ (Ákk Zrt.) bejárata a Csalogány és Medve utca sarkán a II. kerületben - Fotó: Róka László / MTI
A Központi Statisztikai Hivatal szerdán közzétett jelentése alapján Magyarország bruttó hazai termékhez viszonyított államadóssága 2025 végére várhatóan 73,1 százalékra emelkedik.
Előzmények: az Európai Unió tagállamainak gazdaságpolitikáját összehangolni hivatott túlzottdeficit-eljárás keretében a tagállamok kormányainak évente kétszer jelentést kell készíteniük a főbb makrogazdasági folyamataikról.
A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint 2024 végén az államadósság 59 879 milliárd forintra rúgott, ami a bruttó hazai termékhez viszonyítva 73,5%-os arányt képviselt.
Miért fontos ez? Az uniós elváráson túl azért sem mindegy, hogy mekkora az adósság mértéke, mert az adósság finanszírozása jelentős teher a költségvetés számára.
Mit mondanak ők? "Ilyen körülmények között az adósság kezelése valódi sikernek számít" - nyilatkozta az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója a Portfóliónak adott interjújában. Ezzel a kijelentéssel reagált arra a kérdésre, hogy az elmúlt három év adósságmenedzsmentje, a viszonylag magas hiány és a növekedés teljes hiánya mellett, a jelentős infláció segítette a stagnálás elérésében.
Mi vár ránk a jövőben? A legfrissebb előrejelzések szerint a következő gazdasági krízis forrása az államadósság folyamatos növekedése lehet, amely szinte minden országot érint. Zsiday Viktor, a Citadella Alap befektetési szakértője a Portfolio konferenciáján szeptemberben arra figyelmeztetett, hogy a kötvénypiacok reakciója elkerülhetetlenül fellázadhat e helyzet ellen. Egy másik alkalommal említette, hogy két lehetséges megoldás körvonalazódik: az egyik a költségvetési megszorítások bevezetése, míg a másik az adósság elinflálásának lehetősége.
