A "kaszinókat irányító üzletember" és a "bosszúra éhes karrierista" - üzengetésük kereszttüzében állt Ruszin-Szendi és Szalay-Bobrovniczky.
Ruszin-Szendi Romulusz ünnepi posztjában éles kritikát fogalmazott meg a kormány katonapolitikájával és a honvédelmi miniszterrel szemben. Ezzel szemben Szalay-Bobrovniczky Kristóf azzal vádolta meg a volt vezérkarfőnököt, hogy ünneprontó megnyilvánulásában olyan ügyet támad, amelynek megvalósításában maga is aktívan közreműködött.
Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Párt politikai képviselője és a Honvéd Vezérkar egykori vezetője, a Honvédelem Napja tiszteletére közzétett közleményében éles kritikát fogalmazott meg a kormány katonai stratégiájával kapcsolatban.
Buda várának 1849-es visszafoglalásának évfordulóján, május 21-én a Honvédség hivatásos és tartalékos tagjait, valamint a honvédelmi tárca munkatársait ünnepelte egy különleges bejegyzés. A méltatás során a közszolgálat iránti elkötelezettséget és a hazáért végzett áldozatos munkát emelték ki. Ugyanakkor a bejegyzésben nem kerülték el a honvédelmi tárca irányítását érintő kritikát sem, különös figyelmet szentelve a miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf munkájának megkérdőjelezésére.
"A milliárdokat, a GDP 2%-át nem óriásplakátokra, filmekre, reality showra, nem a miniszter hobbijára, a létszámhiányban plusz humánerőforrás elvonásával járó huszárokra (bajusszal!), a miniszter állandó testőrségére, lovardákra, a Kincsem parkra, lovak fenntartására kell elszórni, mert ezektől a harckészültségünk nem lesz magasabb, sőt..." - fogalmazta meg fő kritikáját a haderőfejlesztési kiadásokkal kapcsolatban.
Azt követően kifejtette, hogy a honvédelmi miniszter üzletemberi szemlélettel közelíti meg a költségvetési kérdéseket, és döntéseit önző érdekek vezérlik. Kifejezte aggodalmát a kormány személyzeti politikájának szakmai hiányosságai miatt. Kiemelte, hogy problematikus, hogy a honvédelmi tárca vezetője "egy agrárvégzettséggel rendelkező, kaszinókat működtető üzletember", míg a Katonai Nemzetbiztonság főigazgatója sosem teljesített katonai szolgálatot, a titkosszolgálatok államtitkára pedig lelkészként tevékenykedik. A volt vezérkari főnök véleménye szerint ezek a tényezők hozzájárultak ahhoz, hogy az utóbbi időszakban számos, a biztonságpolitikát érintő ügy, például az újdörögdi gránátos-baleset és a kémügy, problémákat generáltak.
A Tisza katonapolitikai koncepciójának végső elemzése során kiemelte a méltánytalan jogszabályok (HJKR) eltörlésének elengedhetetlenségét. Ezzel a lépéssel megakadályoznák a katonák indoklás nélküli elbocsátását, a büntetett előélettel történő felvételt, valamint a rendfokozatok vásárlását pénzért, amelyek mind ellentmondanak a világos és igazságos katonai szolgálat alapelveinek.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf az Indexnek válaszolt a Tiszás politikus posztjára, amelyet ünneprontónak értékelt, mivel abban "a Magyar Honvédelem Napján ismételten támadta a Magyar Honvédséget és a haderőfejlesztést".
A miniszter megjegyezte: "Ruszin-Szendi egy sértett és bosszúval telített karrierista, aki végső soron saját ukránpárti magatartásának következményeként bukott el." Hozzátette, hogy Ruszin-Szendinek helyettes államtitkárként és vezérkarfőnökként is adódott volna lehetősége, hogy szakmai rátermettségét bizonyítsa, "de sajnos ezt nem használta ki."
A tábornokkal szemben korábban számos alkalommal megfogalmazott luxus-vádak mellett a figyelem középpontjába került, hogy ő is aktívan részt vett a posztban éles kritikával illetett HJKR kidolgozásában. Ráadásul a "fiatalítási névlistát" is ő javasolta, amelyet azóta folyamatosan bírál.
