A grúz kormány egy figyelemre méltó megállapodást kötött az Eagle Hills nevű vállalattal, mely a rákosrendezői Mini-Dubaj megvalósítására készül.

Budapest távozásával sem marad friss nagyberuházás nélkül az abu-dzabi központú Eagle Hills Properties LLC ingatlanfejlesztő cég.

A grúz miniszterelnöki hivatal a héten közölte, hogy Irakli Kobahidze miniszterelnök Abu-Dzabiban írt alá egyetértési nyilatkozatot az Egyesült Arab Emírségek elnökével, és a tervek között szerepelnek projektek a fővárosban, Tbilisziben, valamint Batumi és Gonio tengerparti városokban.

Az Eagle Hills a 6 milliárd dolláros tervvel mélyíti a nemzetközi terjeszkedését, és Grúziában (Georgiában) tervez gigaépítkezéseket.

"Nyilvánvaló, hogy mindez jelentős mértékben hozzájárul majd a hazánk gazdasági fejlődéséhez, gyorsítja a növekedés ütemét, új munkahelyeket teremt, és tovább erősíti Grúzia vonzerejét a külföldi befektetők körében" - nyilatkozta Kobakhidze.

Az Eagle Hills lakásokat, kiskereskedelmi létesítményeket, parkokat, iskolákat és kereskedelmi területeket fog építeni Grúziában - mondta Mohamed Alabbar elnök a Bloombergnek. Alabbar a tőzsdén jegyzett Emaar Properties PJSC alapítója is, ami a világ legmagasabb épületét, a 828 méteres Burdzs Kalifát építette Dubajban.

A fejlesztő a Közel-Kelet egyik legnagyobbja, a Perzsa-öbölben, Európában és Afrikában is vannak projektjei. A vállalat nagyszabású fejlesztésekkel igyekszik benyomulni Európába: a cég építette Szerbiában a Belgrad Waterfrontot, 2,5 milliárd dollárt fektet be Albániában egy 12 ezer lakásos fejlesztésbe, 2023-ban pedig meg nem nevezett összegért megvásárolta a horvátországi Suncani Hvar szállodacsoportot. De a balkáni beruházásokat mindenhol pénzügyi és jogi aggályok (kétes szerződések, pénzmosás-gyanú, furcsa pénzügyi tranzakciók) övezték, és volt, ahol ingyen jutottak a fejlesztési területhez.

Ugyanarról a befektetőről van szó, aki az utóbbi hetekben Budapest középpontjában álló, izgalmas projektet indított el: a rákosrendezői Mini-Dubaj, Maxi-Dubaj, Rákosdubaj és Grand Budapest néven elhíresült ingatlanberuházást. Január 20-án vált világossá, hogy a magyar állam és az arab Eagle Hills Csoport aláírták a Rákosrendezőn elhelyezkedő, 100 hektáros terület adásvételi szerződését. Az ingatlan értékesítése 50,9 milliárd forintos áron történt, amelynek kifizetése részletekben valósul meg, legkésőbb 2039-ig. A befektető ambiciózus tervei között szerepel, hogy a területen összesen 4944 milliárd forintnyi fejlesztést valósít meg.

A gigaberuházás környékén természetesen feltűntek a Fideszhez köthető alakok is. Jámbor András országgyűlési képviselő és a Válaszonline információi szerint a terület egy részére elővásárlási joggal rendelkező Stockton Zrt. a szerződés aláírása előtt gazdát cserélt: Zelles Sándor átadta a céget Habony Árpád körének. Ekkor bukkant fel Garancsi István, valamint Lázár János és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter is. A megállapodást Nagy Márton testvérének, Nagy Szilárdnak a régi csapata készítette elő.

A főváros hivatalosan bejelentette, hogy egy cégük révén elővásárlási joggal rendelkeznek, amelyet szándékuk szerint ki is fognak használni, és ezt a Fővárosi Közgyűlés már meg is szavazta. A jogi helyzet azonban zavaros, és nem kizárt, hogy az állam is élni kíván a visszavásárlási jogával. Orbán Viktor és Szijjártó Péter az Egyesült Arab Emírségekbe utaztak, ahol bejelentették, hogy minden szükséges megállapodás megszületett a fejlesztés kapcsán, és más területeken is terveznek együttműködést. Ugyanakkor szakértők figyelmeztetnek, hogy a szerződés rendkívül problematikus, mivel túl gyorsan készült el, és számos fontos szempontot figyelmen kívül hagytak.

Ehhez képest egy hétre rá, a csütörtöki Kormányinfón a kancelláriaminiszter, Gulyás Gergely bejelentette, hogy Budapest élhet az elővásárlási jogával, magyarul a kormány elengedte a Rákosdubaj-projektet. Nem sokkal később megjelent az az Orbán által jegyzet kormányhatározat, amiben tudomásul vette a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. elővásárlási jogát Rákosrendezőn. Karácsony Gergely főpolgármester győzelmet hirdetett, míg a fideszes Szentkirályi Alexandra szerint Rákosrendező sorsa megpecsételődött, semmi nem fog épülni, Vitézy Dávid pedig közölte, hogy ha a kormány a terület fejlesztését majd ott akadályozza, ahol tudja, akkor ez nem fog menni.

A helyzet egyelőre nem tisztázott, mivel nincs egyértelmű információ arról, hogy a kormány önként mondott le a projektről, vagy esetleg azért lépett vissza, mert az arab befektetők jelezték, hogy kiszállnának. A valaszonline portál emellett felvetett egy érdekes lehetőséget: talán éppen akkor történhetett valami, amikor Orbán Viktor január 28-án az Egyesült Arab Emírségekbe látogatott, ahol tárgyalt Mohammed bin Zájed Ál Nahján sejkkel és Alabbarral is.

A decemberben nyilvánosságra hozott előzetes információk alapján a Grúziába irányuló közvetlen külföldi befektetések a tavalyi harmadik negyedévben 197,7 millió dollárra estek vissza. Ez a szám 55,2 százalékos csökkenést jelent a 2023 harmadik negyedévének kiigazított adataihoz viszonyítva.

Grúziában októberben tartottak parlamenti választásokat, a hivatalos adatok szerint 50 százalék feletti eredményt ért el a Grúz Álom kormánypárt. Orbán Viktor gyorsan kiállt a Grúz Álom mellett, és a VSquare szerint legalább két éve segít Habony Árpád.) De az eredményt az ellenzék és a nemzetközi közösség is vitatta, választási csalásokat emlegetve, szankciókat kivetve. Az eredményt a grúz államfő sem ismerte el - őt decemberben egy 300 fős testület szavazásán leváltották, és egy volt futballsztárt ültettek a helyére. Miután az EU nem ismerte el a választás eredményét, a kormánypárt novemberben felfüggesztette az EU-csatlakozási tárgyalások elkezdését.

Emiatt tüntetéshullám indult, a tüntetőkre pedig maszkos verőembereket küldtek, még a volt miniszterelnököt is megverték. (Magyarország megakadályozta, hogy szankciós listára kerüljenek a tüntetők ellen erőszakot vezénylő rendőri vezetők.)

A héten hivatalosan is eltávolították a grúz parlamentből az ellenzéki képviselők négyötödét. Ez a lépés a három ellenzéki koalíció kérésére történt, akik az illegitimnek vélt parlamenti működés miatt kérték mandátumaik megszüntetését. Jelenleg már csak Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin kormányt támogató politikai szövetségesei vesznek részt a szavazásokon.