A Bajnokok Ligája megnyerése sem tudta megmenteni a Vipers Kristiansand csapatát a nehézségektől.
Európa legtehetősebb országában fel sem merül, hogy a költségvetésből forrást biztosítsanak a konszolidálásra. Ezzel szemben nálunk, az EU egyik legnagyobb szegénységgel küzdő országában, ez a mindennapi élet szerves része.
Azonnali hatállyal visszalépett a Bajnokok Ligájától és a bajnokságtól a norvég Vipers Kristiansand, amely 2021 és 2023 között háromszor nyerte meg a női klubkézilabda legrangosabb sorozatát, világsztárjai pedig szabadon igazolhatók - jelentette be a klub végjátékának utolsó fejezetét a vezetés. A csődjelentés nem előzmény nélküli: a klub súlyos anyagi problémáira már tavaly fény derült, akkor úgy tűnt, sikerül megmenteni a kor egyik legnagyszerűbb csapatát, mivel a vezetőcsere után helyi befektetők összedobták a működésre szükséges forrásokat és rendezték a kintlevőségeket. Csakhogy a héten kiderült: ez az üzleti modell nem jelent valós alternatívát, így felelőtlenség lett volna tovább működtetni a klubot, mert csak az adósságspirált növelték volna. "Ez a Vipers hosszú és büszke történetének végét jelenti" - zárta le a női kézilabdázás egyik sikertörténetét a klub hivatalos felületén megjelent közlemény.
Nálunk a sportfinanszírozás egy egészen más irányt vesz, különösen figyelembe véve a Vipers megszűnésének napján bejelentett híreket. Ekkor jelentették be, hogy Yanis Lenne, a Montpellier és a francia válogatott kiemelkedő jobbszélsője a Veszprém színeiben folytatja pályafutását, miután a klubvezetés 300 ezer euróért kivásárolta a szerződéséből. A sportnapilap szerint a játékos jelenlegi fizetése a magyar bajnokcsapatnál akár duplájára is nőhet. Ezzel párhuzamosan a Veszprém saját hivatalos csatornáján bejelentette, hogy új névvel lép a pályára: One Veszprém HC-ként folytatják tevékenységüket. A klubvezetés hangsúlyozta, hogy nagy szükség van olyan támogatókra, mint a 4iG Csoport, és büszkék arra, hogy hozzájárulhatnak az ország legújabb telekommunikációs márkájának megerősítéséhez. Ez a megközelítés markánsan eltér a hagyományos szponzori megállapodásoktól, hiszen a főtámogató ugyan piaci szereplő, de a háttérben állami vagyon magánkézbe kerülése és állami tőke szükségessége is felvet kérdéseket. A piacon lévő telekommunikációs cégek - mint a Vodafone, a Digi és az Antenna Hungária - egyfajta "akolba terelése" is szembeállítja ezt a modellt a klasszikus sportfinanszírozással. Az ilyen hibrid megoldások a magyar sportfinanszírozás balkáni típusú jellegét tükrözik, amikor a szponzorok és befektetők nem csupán saját hasznukból, hanem részben az állami bevételekből nyújtanak támogatást.
Skandináviában hasonló elképzelhetetlen: Norvégiában piaci alapon működik a profi sport, és hamarabb mentik meg a munkahelyeket mint a sportklubokat. Az állami szerepvállalás minimális, ha pedig egy klub olyan pénzt költ el, amit meg sem termelt, nem kérdés a beszántása. Még akkor is, ha egy háromszoros BL-győztesről van szó. A Vipers ráadásul úgy bukott meg, hogy Magyarországon körberöhögik az ottani kereseteket, tehát szó sem volt indokolatlan bérkiáramlásról: egy norvég női topkézilabdázó fizetése épphogy meghaladja egy ápolónő fizetését. Például a 2021-es aranycsapatban csupán két játékosnak volt az akkori 480 ezer koronás éves átlagbér feletti a fizetése: Heidi Löke 680 ezret, míg a szupersztár Nora Mörk 750 ezret (mai árakon: 24 millió forintot) keresett évenként. A helyi sportsajtó hangsúlyozta, mindkettőjüket külső finanszírozásból bérezték.
A magyar női kézilabdázás világában a játékosok havi jövedelme általában 5-10 ezer euró (körülbelül 2-4 millió forint) között mozog. A legjobban kereső sportolók, akik jellemzően külföldi sztárok, éves szinten akár 120 ezer eurót (majdnem 50 millió forintot) is haza vihetnek. Ez a jövedelem nagyrészt az Orbán-kormány által bevezetett, a vállalkozók terheihez képest szemet szúróan kedvező adószabályoknak köszönhetően nettó (vagy ahhoz közeli) összegnek számít.
A skandinávok ezzel szemben a kistérségi, lokális sportot helyezik előtérbe és a gyerekek rendszerben tartását segítik elő, de semmi luxus, az állam csak azt építi meg, tartja fent, ami kifejezetten ezt szolgálja. Ami Felcsúton és a magyar sportfinanszírozásban történik, azt tényleg fel nem foghatják.
Dánia sem mentes a kivételezéstől.
A skandináv szemléletmód egyik legkiválóbb képviselője Urlik Wilbek, a dán kézilabda legendája. Ő a történelem egyik legsikeresebb dán edzője, aki férfi és női válogatottjával összesen négy Európa-bajnoki címet, női világbajnoki elsőséget, valamint egy olimpiai aranyérmet ünnepelhetett. Jelenleg Viborg polgármestereként szolgál, a tisztséget 2018 óta tölti be. Érdekes azonban, hogy a város női kézilabdacsapata nem élvez semmiféle előnyt a többi csapathoz képest az állami támogatások terén. Pedig a kézilabda ott valóban nemzeti kincsnek számít; a politikai alapú kivételezés azonban messze túlmutat a megszokott kereteken.
